Tavaly decemberben nyitott meg a Kazinczy utcában a Karaván nevű street food park, udvar bizonyítva egyrészt, hogy az utcai kajálás nem csak nyári sport, másrészt, hogy hiába van a belvárosban 10 méterenként valami büfé, nem lehet elég ilyen helyet nyitni.

Nagyjából háromnegyed év spéttel a Nyugatinál megnyílt az Eiffel park, aminél ugyan még nem teljesen értjük, hogy minek van, viszont azt mindenképpen bizonyítja, hogy igény van ezekre a tömbösített büféparkokra. Hiszen a Karaván sem zárt be, sőt még egy másolatot is kapott. Kell ennél jobb bizonyíték arra, hogy valami divatos és pörög?

De mi a különbség a két hely között? Melyik miért jó? Jók egyáltalán?

Röviden a válaszok: nagyjából semmi, mindkettőnek megvannak a maga erényei, erről nem vagyunk teljesen meggyőződve, de valószínűleg igen.

Nézzük meg kicsit jobban kifejtve a két büféparkot!

Karaván

Elhelyezkedés: Nem teljesen világos, hogy az a foghíjtelek a Kazinczy utcában a Szimpla mellett hogyan maradhatott érintetlen 2014 végéig, kisebb csodának tűnik, hogy nem nyílt már meg ott korábban egy hatszázhuszadik romkocsma. Mindenesetre a bulinegyed kellős közepén maradt egy közepes méretű kocsmára való hely. Ennél jobb helyet keresve sem lehet találni jelenleg Budapesten kocsmanyitásra. Gyakorlatilag bármi nyílik itt, ez annyira a céltábla közepe, hogy nagyon bénának kell lenni ahhoz, hogy ne legyenek vendégek.

Választék: A büféparkban a legnagyobb húzónév egyértelműen a Zing burger, ami kb. két utcával az első helyétől itt nyitotta meg a második büfékocsiját. A másik, klasszikus büfétermék a helyen a lángos, amit itt a Lángos Máshogy nevű egység képvisel. Ennek az a lényege, hogy annyira túlgondolt lángos árulnak, hogy a helyet látogató turisták először egy ilyennel találkoznak lángos gyanánt, nem fogják érteni a klasszikus lángosokat. Ezeken felül van kézműves rántott sajt, kézműves thai kaja, kézműves olasz kaja, de kézműves a káve, kézműves a fagyi, kézműves és fair trade a minden, de szerencsére nem reklámozzák túl idegesítő módon a dolgot. Ja és a szürreális magyar utcai kaja, a tölcsér alakú vastag tésztában kolbászkákat áruló Kolbice is képviselteti magát.

Árak: Az árak egészen barátinak mondhatóak abban az értelemben, hogy viszonylag olcsón is lehet itt enni, inni. Természetesen, ha valaki valamelyik menőbb tételre kíváncsi, akkor azért annál jobban a zsebünkbe kell nyúlni, mint egy klasszikus büfében. Tételesen ez úgy néz ki, hogy egy deci bort már 200 forintért is kapunk, a fancy rántott sajt nagyjából 800 forint, tészták 1500-tól vannak, pizzák 800 és 1660 között, burgerek pedig 990-től 1650-ig.

Előnyök: A Karaván nagy előnye az elhelyezkedésén túl, hogy jól sikerült kialakítani. Jópofák a bódék, az egésznek a maga összevisszaságában van egy egységes hangulata valahogy. Nem a legolcsóbb sörpadok uralják a teret, akadnak klasszik műanyag asztalok és székek is, amik kicsit lazítják az egész környezetet. Ahhoz képest, hogy milyen kis területről beszélünk, meglepően nagy választák van, ideális olyan csapatoknak, ahol nem tudnak dűlőre jutni, hogy ki milyen kaját enne. Az, hogy van ázsiai, olasz, magyar, hamburger tényleg nagyjából mindent lefed, amit úgy egyébként a budapesti utcákon általában kapni. Ha még valami mexikói be tudná magát szuszakolni valamelyik sarokban, akkor tényleg igazi streetfood-skanzen lehetne belőle.

Hátrányok: A hely legnagyobb hátránya, hogy majdnem egy éve nyitva van, de még jól láthatóan nem léptek túl azon, hogy itt egy pár büfé egymástól öt méterre, köztük meg az emberek, mintha nem tudnának mit kezdeni a helyzettel. A másik legnagyobb hátrány, hogy gyakorlatilag nincsenek mosdók. Mármint van egy konténer, meg van 1-2 vécé, de ahhoz képest, hogy mennyi embert lehet leültetni a területen, ahhoz képest ez semmi. A harmadik, hogy annyira szűk a tér, ráadásul minden oldalon magas házak vannak, hogy beszorul a levegő, és a kajaszaggal keveredett állott levegő, a murvás, poros levegővel együtt olyan szagokat eredményez, amiket Budapesten ritkán érezni, ellenben mondjuk a Szigeten annál inkább. Ez mondjuk nem mindenkinek hátrány, biztos vannak olyanok, akik szeretik ezt a nomád vagy nem is tudom, milyen szagot.

Potenciál: Annak ellenére, hogy összességében már így is egészen jó a Karaván, sokkal jobbá is tudna válni. Leginkább azzal, ha az egymás szájában lévő helyek elkezdenének közösségként működni, ha lennének eseményei a területnek. Pláne úgy, hogy olyan helyen van, ahol esténként folyamatosan hömpölyögnek az emberek. Ha most megnézzük a Karaván Facebookját, akkor azt látjuk, hogy egy önreklámozó posztra jut egy valamilyen gasztrotémájú cikkhez fűzött komment, és ennyi. Nem akarunk nagyon tippeket adni, de például remek tematikus napokat lehetne tartani.

Eiffel Kert

Elhelyezkedés: A Nyugati pályaudvar mellett, az ideiglenes jégpálya helyén nyílt Eiffel Kert legalább olyan jó helyen van, mint a bulinegyed közepén a Karaván, igaz, más szempontok alapján. Annak ellenére, hogy egy forgalmas pályaudvar és egy bazinagy irodaház közötti területről beszélünk Budapest talán legforgalmasabb, de gyalogos szempontból mindenképpen jelentős körútja mellett, a területet a felújítása óta sem lakták be a budapestiek. Nyíltak itt éttermek, szórakozóhelyek, de nagyon más elképzeléssel, mint amikre ezen a környéken igénye van az embereknek. A Nu Bistro és a Tesco kivételével nem igazán tudta megvetni a lábát itt semmi sem.

Választék: Egyelőre elég foghíjas az Eiffel Kert, viszont az a néhány egység, ami megtalálható, az megfelelően fedi le a kínálatot. Van burger, van pizza, vannak koktélok, piadinák, és meglepő módon, a tölcséres kolbászt áruló Kolbice-nak itt is van egy standja. A Zinghez hasonló nagy húzónév jelenleg a téren a Pántlika, aminek egyébként a Városligetben van egy egysége, ami annyira népszerű, hogy gyakorlatilag oda kell születni a teraszára, ha az ember helyet akar magának szerezni. A népszerűség egyik oka pedig a hamburgerük, amit most már az Eiffel Kertben is árulnak.

Árak: Az árak itt sem vészesek, ráadásul a kínálat szűkössége miatt nem is lehet beleszaladni egy nagyobb költekezésbe úgy, mint a Karavánban, ahol simán el lehet szórni 5000 forintot azzal, hogy az ember eszik egy kis ezt, egy kis azt. Deci bor itt is 200-tól, a pizzák 950-től 1650-ig mennek, 1200 forint a hamburger. A Karavánban mondjuk a lángost vagy a jégkrémezőt lehetne különlegességként említeni, az Eiffel Kertben pedig azt, hogy mindenféle koktélokat is lehet kapni, teljesen átlagos árakon, 1200 forintért már egész sokféléből lehet választani.

Előnyök: Az Eiffel Kert nagy előnye a Karavánnal szemben, hogy sokkal szellősebb a tér. Nemcsak amiatt, mert nincs kiépülve a terület, hanem azért is, mert nem egy szűk foghíjtelekről, hanem egy valódi, térnek szánt térről beszélünk. Jelenleg a terület egyik nagy előnyét a mosdók alkotják, merthogy nem kell konténerezni, vagy Toi Toiokba menni, egy most épülő/felújított étterem mellett be lehet sétálni egy kifejezetten tágas, kulturált mosdóba. Az egész büfépark esetlegességét jól jelzi, hogy gyakorlatilag egy építési területen kell átbotorkálni a mosdóhoz, ami tényleg teljesen kulturált, viszont ehhez nincs sok köze a park kitalálóinak, működtetőinek, szerencsés véletlenről van szó.

Hátrányok: A hely legnagyobb hátránya, hogy nagyon sivár, igazából semmi hangulata, és pont úgy érzi magát az ember itt ülve, mint amikor a Vörösmarty téri karácsonyi vásárban ül le az egyik asztalhoz enni valamit. Az illúzió azért nagyon erős, merthogy pont ugyanolyan bódék vannak a téren, mint amiket a karácsonyi vásárokban megszokhattunk. Egy olyan bódé van, amelyik adott a dizájnjára komolyabban, meg egy másik, ami klasszikus food truck, és ennyi. Ráadásul míg a Karavánban a murvára rakott sörpadok természetesnek hatnak, itt az igényesebb kőburkolatra rakva nagyon olcsó hatást keltenek, különösen úgy, hogy az irodaház aljában lévő éttermek, mint például a Nu Bisztró teljesen más irányt képviselnek, mint a street food helyek, ez pedig a jelenlegi felállásban egészen zavaró kontrasztot ad az egésznek. A múlt héten ott tartott Botellónon készült képeken is az látszik sajnos, hogy hiába jelent meg sok ember, a legtöbben inkább a tér melletti dombon ülve iszogatnak, nem a büfékocsiknál tobzódnak.

Potenciál: Pedig az Eiffel Kert nagyon szuper lehetne, de több kell neki hozzá, mint a Karavánnak. Az egy jó irány, hogy amíg a mostani, kvázi próbaüzemben vannak, de legalábbis takaréklángon, addig minden nap a kert más-más büféjében lehet jelentős kedvezménnyel kajálni. A legjobb viszont az lenne, ha ki tudnák használni, hogy egy napközben ennyire forgalmas területen vannak, hogy a napjában itt elsétáló több tízezer ember egy részének beugorjon, hogy akár itt is ebédelhetne egyet. Ehhez viszont a választékot biztosan növelni kell, ahogy az is jó lenne, ha ki tudnának alakítani valamilyen egységes, a felújított térhez illő arculatot, mert ez egyelőre úgy néz ki, mint amit csak odalöktek valahova, hátha bejön az ötlet.

Minek a kettő, és melyiket válasszam?

A kérdés első felére talán kirajzolódik a válasz. Igazából simán elbír a város két ilyen büféparkot is, különösen úgy, hogy a Karaván és az Eiffel Kert hangulata (már amennyiben az utóbbi esetében lehet hangulatról beszélni), de legalábbis az ideális működése teljesen más. A Karaván inkább esti, koraesti helynek tűnik, míg az Eiffel Kert fő vonzerejét az jelenthetné, ha munka közben, munka után hazafele be lehetne ugrani egy gyors és jó evésre, kb. olyan hangulatban mint Bécsben bedobni egy kolbászt valamelyik utcasarki kolbászozóban.

Arra a kérdésre nehezebb válaszolni, hogy melyiket válassza az ember, pont azért, mert annyira különbözik a kettő egymástól. Jelenlegi formájában egyértelműen a Karaván, de csak azért, mert valamivel jobb a hangulata. Ha az Eiffel Kert kicsit magára talál, akkor jóval kevésbé lesz határozott ez az állítás.