Ha közterületes lennék, csak Újlipótváros utcáit rónám, nemcsak a furcsán parkoló autók büntetgetése miatt, hanem a rengeteg póráz nélkül sétáltatott kutya miatt is. A januártól megváltozott ebtartási rendelet ugyanis nem vonja kétségbe a már évek óta működő jogszabályokat, miszerint:
- - a kutyákat közterületen pórázon kell sétáltatni, mindegy, mennyire jófej kutyák, és mennyire kicsik,
- - a kutyák ürülékét a gazdáknak kötelességük felszedni, még akkor is, ha szakad az eső, és a kutyának megy a hasa,
- - póráz nélkül a kutya csak bekerített területen lehet szabadon, ilyenek a kijelölt kutyafuttatók például,
- - lehet láncon tartani a kutyát, sőt, kennelbe zárva is lehet tartani, de nem tartósan.
Az új rendelet, ami a láncon tartást szabályozza, azokra vonatkozik, akik jelzőrendszernek használva, folyamatosan, életvitelszerűen kikötve tartanak kutyát. A rendelet célja az, hogy azok a kutyák, akik a nap minden percében láncon vannak, valamivel normálisabb életet élhessenek. A szabad mozgás, a megfelelő szocializáció, a közös játék a gazdával és más kutyákkal nagyon fontos a kutyáknak. Ahogy a törődés és a szeretet is.
A kutya tartására vonatkozó jogszabályok mellett Budapesten kerületenként, az országban városonként eltérő rendeletek is érvényben vannak. Az önkormányzatok hatásköre dönteni a szabályok szigorításáról – a XIII. kerületi önkormányzatnál például szigorúan veszik az ebösszeírást, és a közterület-felügyeletesek megállítják az utcán a kutyatulajdonosokat, hogy felvilágosítsák őket a helyes ebtartásról.
Ami a következőket jelenti:
Amennyiben ezt nem teszik meg, törvényi előírást sértenek, és bírsággal sújthatók – és itt a válasz arra, miért lennék közterületes Újlipótvárosban, ugyanis lépni alig lehet a kutyaszartól a kerületben. Bizarr módon a kutyafuttatókban a legrosszabb a helyzet.
Hogy ki, hogyan tartja a kutyáját a lakásban, arra sajnos nincs előírás, így az például
– tényleg van ilyen. Ahogy az is jogszerűen megtörténhet, hogy valaki az erkélyre kizárva tartja egész nap és egész éjjel a kutyáját, akár kennelben, akár nem abban. A NÉBIH álláspontja szerint az erkélyre kizárt kutyáknál arra kell figyelniük a gazdáknak, hogy biztonságos-e az állat számára az erkély, megfelelő-e a méret, és zavarja-e a lakóközösséget a kutya.
tehát ha valaki a telkén tartja a kutyáját, és egész télen havonta párszor néz rá, és akkor is láncra verve eteti, akkor büntethető. Különbséget kell tenni az állatkínzás és a helytelen állattartás közt, ha valaki úgy tart állatot, hogy az maradandó károsodást szenved el, akkor börtönnel büntethető bűncselekményt, állatkínzást követ el. A láncra vert kutyák helyzetéről hozott jogszabály célja az, hogy számukra kielégítőbb életet élhessenek.
ez vonatkozik a Margitszigetre, a Hajógyári-szigetre és minden más területre, ahol a kutyások általában szabadon engedik a kutyáikat. Elvileg pórázon kellene a Margitszigeten is sétáltatni a kutyákat, és a kutyaszart minden esetben fel kellene szedni a Margitszigeten is. Elvileg. A pórázon vezetést közterületen a 41/2010 (II.26.) Kormányrendelet 17. szakasza írja elő, erre hivatkoznak az önkormányzati rendeletek is –hívta fel erre a figyelmünket az egyik olvasónk.
A 164/2008. (XII.20.) FVM r. a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól című rendelet írja elő, hogy az oltási könyvet sétához is vinni kell. A kutyára felügyelő személy köteles magát igazolni, ez egyéb jogszabályokból fakadó kötelezettség, nem állatvédelmi előírás – tudtuk meg a NÉBIHtől.
+1
Azokban a kisvárosokban, ahol szinte csak kertes házak vannak, és nincs akkora kultúrája az ebtartásnak, mint Budapesten, hülyének nézik az embert, ha kutyával keres szállást, vagy kirándulás után a kutyával akar étteremben enni. Ezt jó figyelembe venni budapesti kirándulóként.
A büntetés elvileg:
Amennyiben nem a fentieknek megfelelően történik az ebtartás a közterületen, a közterület-felügyeleteseknek jogukban áll először szóban figyelmeztetni, aztán helyszíni bírságot is kiszabhatnak következő lépésként, és ha ez sem vezet eredményre, akkor feljelentetést tehetnek.
Ha például a lakóközösséget zavarja, ha egy kutya egész nap ugat, akkor először egymás közt kellene rendezni, ha ez nem sikerül, akkor az
A jegyzőnek van joga kivizsgálni az állattartás körülményeit, a szomszédok zavarásának mértékét. A jegyző mellett a hatósági állategészségügyi szolgálat is kivizsgálhatja a problémát. (A közterület-felügyeletes értelemszerűn nem mehet be a lakásba ellenőrizni a kutyatartást.)
A szabályok a nem-kutyások és kutyások békés együttélésének rendezésére vannak, amit a kutyások közül többen figyelmen kívül hagynak. Ha tényleg mindenki felszedné a kutyája után a kutyaszart, és ha tényleg minden kutyatulajdonos odafigyelne a kutyájára, annak igényeire, valóban sokkal könnyebb lenne a helyzet. A nem-kutyásoknak azt tudniuk kell, hogy a kutyások közt is sok a feszültség a piszok feltakarítása és a pórázon sétáltatás vagy annak hiánya miatt: én személy szerint átviszem a kutyámat a túloldalra, ha azt látom, hogy egy járni alig tudó öreg nénit szó szerint lobogtat maga után egy németjuhász. A póráz sem mindig elég, a felelős állattartás szorosan összefügg a gazdák személyiségével, jelenleg is rengeteg lehet az országban a szabad tartásra alkalmatlan kutya, köszönhetően a felelőtlen, állattartásra alkalmatlan embereknek.
A kutyatartásra vonatkozóan az alábbi linkeken találhat útbaigazítást:
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény
Az állatok védelméről szóló törvény 2012-es kiegészítése