A várost járó fiatalok próbálják újjáépíteni Budapest közlekedését

Egy csapat fiatal úgy látja, sokkal jobb is lehetne a közösségi közlekedés Budapesten, és képesek ezért tenni is. Most egyesületté formálódnak, hogy hivatalosabban működhessenek. Arra ösztönöznek mindenkit, ha van javaslata Budapest közlekedésével kapcsolatban, akkor keresse őket, a Közlekedő Tömeget. Kelemen Tamással és Fónai Kendével beszélgettünk.

Az egyelőre 8 fővel hamarosan egyesületté alakuló csapat csupa fiatalból áll: 16 és 24 év közöttiek, van, aki még fiatalkorú, de már most úgy tűnik, jobban látja a problémákat, és a megoldásokat, mint az, akinek ezzel foglalkoznia kellene. Mellettük szól, hogy ők minden nap közlekednek, járják a várost, így közvetlenül szembesülnek problémákkal. A Közlekedő Tömeg szerint 2010 és 2014 között nagyon jó stratégiát képviselt a városvezetés abból a szempontból, hogy mit kell tenni a közösségi közlekedéssel - szerintük a jelenlegi vezetés erről a stratégiáról lemondott, ezen szeretnének változtatni.

Elég csak délutánonként ránézni a Google Maps forgalmi térképére, mindenhol dugó van. Pár napja jelent meg egy cikk ezzel kapcsolatban az Indexen, 7%-kal nőtt az autóforgalom Budapesten.

Arra szeretnének törekedni, hogy a közösségi közlekedést vonzóbbá tegyék, hogy az autósok is átszokjanak erre. Ha valaki nem tesz ezért, akkor nem szoknak át. Folyamatosan foglalkozni kell az üggyel, mert most nincs törekvés. Egyetértenek azzal, hogy bár nagyon tetszik nekik a Vitézy Dávid alatt egyesített BKK (Budapesti Közlekedési Központ) működése, akkor sem volt minden hibátlan, de

a BKK egy közigazgatási sikertörténet volt abban az időben,

és ez hiányzik nekik. 

Szeretnénk kiállni a jó stratégiákért, mi azt valljuk, hogy nagyon kis ráfordítással, akár 0 forintból is számtalan problémát meg lehet oldani, ami ugyanúgy új utasokat vonzhat be a rendszerbe.

Akadnak szakmai segítőik is. Utóbbiak azonban nem lehetnek tagjai a megalakuló civil szervezetnek, összeférhetetlenség miatt. A diákok viszont nem köthetők sehová, nem a szakmában dolgoznak, így képviselhetik az ő érdekeiket is.

Úgy hívnám őket, hogy ötletgazdák - nem feltétlen csak ők segítenek minket, hanem egyes esetekben mi is segíthetünk nekik. Ha valami problémát megemlítenek a feletteseiknek, néha nem elegek ahhoz, hogy változás legyen, nem veszik figyelembe őket. Mi viszont a nyilvánosság erejével valamit próbálhatunk elérni. 

Azt kérdeztem tőlük, hogy próbáltak-e közvetlen kapcsolatba lépni a vezetéssel, vagy olyan vezető pozícióban lévő emberekkel, akik döntéseket hoznak - erre a nem volt a válasz. Viszont elmondták, juttattak már el különböző ötleteket megfelelőnek vélt helyekre, de nem nagyon kaptak választ, a legrövidebb út eddig a megoldásokhoz az önkormányzatokon keresztül vezetett.

Papíron a cél mindenkinek ugyanaz. Szeretnénk egy élhető közlekedést elősegíteni, ami nekik elvileg a munkájuk lenne, tehát ugyanazért dolgozunk. Ha mi találunk egy problémát, mindenképpen megoldási javaslattal szeretnénk továbbítani, elmondjuk, hogy szerintünk mit kellene csinálni. A tapasztalat az, hogy az önkormányzatokon keresztül gördülékenyebben megy az egész, ha ők jelentik, a probléma gyorsan megoldódik, nekünk pedig ez a célunk. 

Mindez személyes indíttatásból: a közlekedést tartják hobbinak, imádják a várost. Szeretnek ezzel foglalkozni, napi szinten tapasztalják a rendszer pozitív és negatív oldalait is. És nem csak beszélnek, hanem cselekednek is.

Kolossy tér: a villamosok sokat késnek az autósok miatt

Egy fontos problémával kezdték: Óbudán a Bécsi úton az északi irányból érkező autók rendre feltartják a villamosközlekedést. A fonódó villamos átadása óta tilos jobbra kanyarodni a Szépvölgyi út felé, azonban a sofőrök előszeretettel rövidítenek itt, ez feltartja a villamosokat, amik így 2-3 lámpát is lekésnek, mire be tudnak állni. A kanyarodást az is nehezíti, hogy eközben a gyalogosoknak is zöld van, így már csak az emberek áradata után lehet elindulni a hegy felé.

Így borul a menetrend, és jelentősen nő a menetidő. Ezen a képen is látható, hogy a villamosnak legalább 5 autót kell megvárnia, hogy ajtót nyithasson.

Megoldás: egy büntetőkamera. Drasztikus, de arra is gondolni kell, hogy mi az, amit könnyen átvihetnek az önkormányzat, BKK és közútkezelő rendszerén - például elterelni a forgalmat, vagy lezárni az autósok elől azt a szakaszt problémásabb.

Nézzük meg, hányan utaznak a villamosban, és hányan abban a két autóban, ami feltartja a villamost. Egy kis szakmai dolog: a villamos addig nem nyithat – papíron – ajtót, amíg nem áll be megfelelően a megállóba (ez a buszokra is igaz). Bukják folyton a jelzéseket, nem tudnak beállni, nem tudnak ajtót nyitni, utast cserélni.

Fejleszteni a trolibuszhálózatot

Az elektromos buszok árai egyre kisebbek, nem éri meg kihúzni pár kilométer vezetéket, nagyon költséges. Most újított viszont be a BKK 36 új trolibuszt, ezek képesek áramszedő nélkül akár 4 kilométert is közlekedni. Egy 2013-as tanulmányban már foglalkoztak azzal, hogy a buszok képességével akár több meglévő útvonal is összeköthető. Jelenleg 3 átszállással lehet eljutni Zuglóból trolival a belvárosba, vonzó alternatíva lehetne, ha ezt egy járattal biztosítanák, így átszállás nélküli kapcsolat jönne létre - a tanulmányból nem lett semmi, a BKK nem foglalkozik az üggyel.

Megoldás: A járathosszabbítás, vonalösszeköttetés. Ez szerintük a jövőbe mutat. A teljes tervezet nem valósítható meg ennyi busszal, de pár fontos eleme már igen. 

„a lenagyobb taszító tényezője a közösségi közlekedésnek, ha kétszer-háromszor is át kell szállni, rendszeresen.”

A Sasadi úti csomópont esete

Az M1-M7 közös bevezetője azért is épült át, hogy a buszok egyből kihajthassanak az autópályára és az 1-es főútra. Az építkezés alatt a buszok egy terelőúton közlekedtek, így 4 perc alatt érték el az első csomópontot. Az átadás után egy 800 méterrel rövidebb úton haladnak, a menetidő viszont növekedett: 5-6 perc.

A tettes az a négy kereszteződés, melyek lámpái össze-vissza mutatnak. Mondhatjuk, hogy ez csak 1-2 perccel több utazás, de a napi 2-2 perc oda-vissza várakozás összesen több, mint 24 óra vesztegelést jelent egy évben, 8-10 ezer arra közlekedőnek.

Megoldás: Egy lámpaprogram átállítással ez pillanatok alatt megoldható, nem kerül 8 milliárdba, mint a csomópont, mégis rengeteget segít a csomópont egyik kiemelt funkcióján. 

Csepelen már segítettek

A csapat elérte, hogy az emberek is elérjék a csatlakozást: a késő esti órákban a menetrendek elég szerencsétlenül érték egymást, így ha valaki Pesterzsébetről a pár kilométerrel arrébb lévő Szent László úti lakótelepre akart utazni, garantáltan 15-20 percet várakoznia kellett a megállóban az átszállásra. A Közlekedő Tömeg hatására, a helyi önkormányzat segítségével korrigálták a menetrendet, így már csak pár perces várakozás van. 

Ez nem nagy dolog, nem fogja 2000 autós letenni a slusszkulcsot – de ha sok ilyet csinálunk, az sokra megy. Akik pont ezeket a járatokat használják, azoknak ez nagy dolog. Mi szeretnénk ilyen közvetítő szerep lenni, az utasok és a közlekedési cégek között.

Nemsokára egyesület

A fiatalok már az egyesület alapítás finisében vannak, tenni szeretnének a városért. A legtöbb dolog olyan, ami semmibe nem kerül, ezeket szeretnék megoldani elsőként, ami "0 forintból" kihozható. De a további, említett problémákat is szeretnék megoldani.

Nem azt várjuk, hogy ha megalapítunk egy egyesületet akkor holnaptól mindenki komolyan vesz minket: ebbe rengeteg melót kell fektetni. A nagy dolgok is fontosak, de a kicsikkel kezdenénk, ezzel segítenénk, minél több ilyet szeretnénk csinálni, hogy egyre komolyabb tényező legyünk.

A BKK üdvözli a Közlekedő Tömeget

Cikkünk megjelenése után a BKK Sajtóosztályától kaptunk levelet, melyet változtatás nélkül közlünk:

A Budapesti Közlekedési Központ örömmel veszi, hogy a fővárosban élő és a város közösségi közlekedését használók ilyen komolyan és lelkiismeretesen szeretnének tenni a közösségi közlekedés színvonalasabbá tételéért.

A BKK számtalan csatornán (facebook, sajtófigyelés, ügyfélszolgálat, társadalmi egyeztetés, önkormányzati kapcsolatok) keresztül várja és összegzi az utasoktól és egyéb érintettektől az észrevételeket.

A BKK az elmúlt időszakban is jelentős mértékben fejlesztette Budapest közlekedését, ezen belül komplett térségek közösségi közlekedés hálózatát szervezte át, javította az átszállási lehetőségeket, megújította a járműállományt, s új közlekedési formákat honosított meg (pl. MOL Bubi). Ezek az intézkedések azon túl, hogy utasbarát jellegűek, nemcsak az utas-elégedettséget, hanem az utasszámot és a bevételt is növelték.

A budapesti közlekedést naponta számos hatás éri, ezek között éppúgy jelentős szerepet kapnak az objektív tényezők, mint az utasok észrevételei. A BKK-nak  feladata, hogy ezekre a hatásokra pozitív választ adjon. Ennek keretében szívesen fogadjuk a Közlekedő Tömeg konstruktív javaslatait is.