A héten debütált a Sofi Tukker együttes legújabb, alább megtekinthető klipje Ringless címmel, de én nem ebből az alkalomból kaptam telefonos interjúlehetőséget az amerikai tánczenei duóval, hanem azért, mert az együttes május 4-én érkezik megint Budapestre. Mivel egy jó ideje Sofi Tukker-rajongó vagyok, kaptam az alkalom után. Alább olvasható az interjú, de előtte kezdjük a legfontosabb információval: az együttes május 4-én játszik majd a Budapest Parkban, ide kattintva lehet jegyet venni már most a koncertre!
A Sofi Tukker két tagja a feltűnően csinos Sophie Hawley-Weld és a feltűnően magas Tucker Halpern, és minimum 2017-es, Best Friend című telitalálatuk óta rajta vannak ők a térképen. Sőt, nemcsak a térképen vannak rajta, hanem a Birds of Prey című, nőifőszereplős, a jövő héten bemutatandó szuperhősfilm zenéi közé is bekerültek a Feeling Good című számmal, amint az az alábbi interjúban szóba kerül Budapesti élményeik és rajongóik mellett.
Májusban jöttök Budapestre! Ez már a második alkalom lesz, ugye?
Sophie: Budapesten igen, de már voltunk a Balaton Soundon is, és aztán a Szigeten játszottunk.
Annyi helyen turnéztok, van ilyenkor idő megnézni, hogy hol vagytok éppen? Utólag emlékeztek egyáltalán, hogy hol mi volt?
Sophie: Te jó ég, persze, hogy emlékszünk! Budapesten volt egy szabadnapunk, elmentünk a fürdőbe, bejártuk a várost, kiültünk a hídra és megnéztük a naplementét... Varázslatos hely! A Sziget Fesztivál meg annyira menő volt!
Én most decemberben Zürichben láttalak benneteket utoljára. A koncert után posztoltam is róla a saját Instagramomra, és a legnagyobb meglepetésemre, Sophie, lájkoltad a fotómat!
Sophie (nevet): Hát persze! Követjük a #sofitukker hashtaget, és ha valaki használja, akkor látjuk a posztot és lájkoljuk!
Az USA-ban egy telefonszámot is működtettek, ahol SMS-t lehet nektek küldeni. Mennyit érintkeztek így direktben a rajongókkal?
Sophie: Egy csomót! Nehéz mindent folyamatosan követni, vagyis igazából nem lehetséges, de megtesszük, ami tőlünk telik.
Kik a rajongóitok? Milyenek ők? Mi derül ki ezekből az alkalmakból, amikor kapcsolatba kerültök velük?
Sophie: A legjobb arcok! Az ember nem választhatja meg, hogy kik legyenek a rajongói, hogy kiket érdekel a zenéje, hogy kiknek fog tetszeni, amit csinál, de mi nagyon szerencsések vagyunk, és tényleg kapcsolatban is vagyunk azokkal, akik szeretik a zenénket. Amikor egy koncerten elnézzük a közönséget, annyira hálásnak érezzük magunkat, hogy az emberek ennyire nyitott szívvel jönnek el megnézni minket, és hogy olyan emberek jönnek, akik nem félnek saját maguk lenni.
Rengeteget turnéztok és nyilván sokat is dolgoztok, feltételezhetően általában együtt. Mennyit vagytok külön?
Sophie: Sosem unjuk meg egymást, mert annyira különbözőek vagyunk. Ha éppen nem turnézunk, akkor is együtt vagyunk, mert mindig zenélünk! Tavaly egy hétre utaztunk el, amikor elmentünk a családjainkhoz karácsonyra. De szeretjük, amit csinálunk, szeretünk együtt lenni, együtt zenélni!
Januárban megjelent az új dalotok, a Feeling Good, ami a Birds of Prey című film zenéjében is helyet kapott. Hogy jött létre ez a projekt?
Sophie: Megkerestek minket a Birds of Prey film készítői. Egy olyan dalt adtunk a filmzenéhez, amiről előtte nem is gondoltuk, hogy ki fogjuk adni, de nagyon illett a filmhez, dolgoztunk még rajta, és örülünk, hogy benne lehet a filmben!
Ez egy női főszereplőkkel készült film, a filmzenei albumon is csak női előadók vannak, ugye?
Sophie: Igen.
Akkor Tucker az egyetlen férfi, akinek sikerült becsusszannia?
Tucker (nevet): Nem csak én, rajta van Quavo is!
Tucker, azt írtad az Instagramon, hogy tavaly az év végi turné nagyon nehéz volt számodra, mert folyton beteg voltál. Milyen volt így körbeutazni fél Európát?
Tucker: Még így is annyira jól éreztük magunkat minden este! De azért frusztráló volt, hogy nagyon nehezen tudtam aludni a turnébuszon, nem éreztem jól magam, mindig fáradt voltam, az időeltolódás miatt is, aztán meg ételmérgezést kaptam. Folyton pechem volt. És még így is olyan show-kat nyomtunk le, hogy nagyon jól éreztük magunkat közben és mindent beleadtunk! Volt mondjuk egy-két keményebb este, amikor elég beteg voltam, és mégis kimentem a színpadra és mindent beleadtam, hogy hozzam a szokásos krézi, agyament formánkat, és mindenki jól érezze magát – miközben igazából elég rosszul voltam. Dehát ez része a melónak!
Amikor én láttalak benneteket, az is ebben az időszakban volt, és őszintén szólva én semmit nem vettem észre.
Tucker: Ha éppen rosszul is vagyok, akkor sincs ennél jobb! Annyi energiát ad a közönség, az, hogy az emberek jól érzik magukat, hogy ettől én is rögtön jól érzem magam.
A koncertezés mellett egy bulisorozatotok is van Animal Talk néven. Mesélnétek erről egy kicsit, hogy ez pontosan milyen?
Tucker: Ez nem egy élő fellépés, hanem DJ-zünk, és nem csak a saját zenénket játsszuk, hanem bármit, amire éppen táncolni akarunk. Én a Sofi Tukker előtt DJ voltam, szóval nagyon örülök, ha lehetőségem van bulizni, rendezni egy rave-et. A bejáratnál mindenkinek állatmaszkokat adunk, és az egész klubot úgy rendezzük be, mintha egy dzsungel lenne. Szóval nemcsak a színpad van feldíszítve, mint egy koncerten, hanem az egész hely. Az ember egy másik világba sétál bele – és ebben a világban tartjuk ezt a bulit. És ez nem arról szól, hogy megnézel egy show-t, hanem arról, hogy táncolsz, bulizol és élvezed a hangulatot.
Hol tartjátok ezeket a partikat?
Tucker: Még nem volt Animal Talk Európában, csak néhány az USA-ban és egy Mexikóban. De lassanként el fogunk jutni oda, hogy elvigyük a világon mindenhova.