Stohl András jogerősen 10 hónap letöltendőt kapott

Nem akarja már hatályon kívül helyezni az első fokú ítéletet, mert szerinte a szakvélemények megnyugtatóan bizonyítják, hogy teljesen felesleges volt a vádkiterjesztés. Ruttner arról beszél, hogy az ügyész állításaival szemben komoly jelentősége van annak, hogy Stohl is szenvedett sérüléseket.

gallery

"Ügyvéd úr, ne haragudjon, de mintha diszkóznánk" - mondja a bírónő, majd a teljes csöndben tényleg lehet hallani valami zenét. Megállapítják, hogy kintről szól, az ügyvédet nem zavarja, így Ruttner György folytatja.

Az ügyész szerint csak két szakértői vélemény van, Ruttner szerint három. Dr. Balogé, aki mérőszalaggal mért kedvezőtlent, még a nyomozati szakaszban. Aztán felkérték Dr. Molnárt, hogy adjon ő is szakértői véleményt, majd kirendelték Dr. Szabadost és csoportját, hogy készítsék el a felülvéleményt. Ruttner szerint ennek alapján biztos, hogy nem a baleset okozta a beszűkülést.

Tényleg ott tartunk, mint a legutóbbi tárgyaláson, csak most Ruttner György egymagában lubickol, senki sem válaszolhat neki jelenleg. Hosszasan magyarázza, hogy miért a védencére nézve kedvező szakértői vélemény a jó, és miért nem a másik. Ezen tényleg csak kókadozni lehet.

Kicsit ott tartunk, mint az előző tárgyaláson: Ruttner nehezményezi, hogy nem derül ki a szakvéleményből pontosan, hogy mikor vizsgálta meg K. Pált, hogy rosszul jelölte meg a baleset időpontját, valamint hogy nem derül ki, mitől lett hirtelen rosszabb az állapota K. Pálnak, amikor folyamatosan javult. Kitér újra arra, hogy Dr. Balog mérőszalaggal próbálta megállapítani a mozgásbeszűkülést, míg szerinte ezt radiológiai vizsgálattal kellett volna megtennie.

Miután Ruttner György kifejtette, hogy mennyire súlyosan sérültek Stohl András jogai a vádmódosítás/kiterjesztéskor, most azt mondja, a bíróság igenis tudott arról, hogy szakértőt kértek fel. Hozzáteszi, a büntető tanács elfogadta a védelem kérelmét, hogy szakértőt hozzanak, így Ruttner szerint a vádmódosítás mellett ez a második tárgyi tévedése az ügyésznek.

Ha éppen nem jön senki, akkor a beengedéssel foglalkozó alkalmazottak be-benéznek a terembe, hogy hogyan áll az ügy.

Ruttner azt mondja, egyértelmű, hogy Stohl jogai alapvetően sérültek, mert arról, hogy olyan bűncselekménnyel vádolják, aminek nem 3 hanem 5 év a büntetési tétele, csak azután tájékoztatta a bíróság, hogy meghozták a 2 év 4 hónapról szóló ítéletet.

Ruttner azt mondja, a vádmódosítás vagyis, hogy súlyosabb vádat kapott végül Stohl egyértelműen vádkiterjesztés, és így fennáll a súlyos eljárásjogi hiba továbbra is. "Vádkiterjesztés esetén a bíróság a tárgyalást a védő és az ügyész kérésére elnapolja" - idézi Ruttner a törvényt, vagyis automatikusan el kellett volna napolni a tárgyalást, legalább nyolc nappal. De Stohl nem kapott tájékoztatást. Ráadásul a vádkiterjesztő indítványt meg is kellett volna küldeni a tárgyalás előtt, de a vádlott a tárgyalásig nem kapta meg.

Az ügyésznek nem csak a súlyosbító körülményeket kell feltárnia, de az enyhítőket is. Ruttner sorolja, hogy mik voltak az ügyész tárgyi tévedései. Csak előbb kicsit messzebbről nekifut.

Ruttner szerint a polgári jogfejlődés elveivel ellentétes az ügyész végkövetkeztetése, szerinte a polgári, törvény előtti jogegyenlőségnek mond ellent, amit az ügyész mondott. "Felháborítónak tartom, ellentétes a jogi tanulmányaimmal" - mondja Ruttner. Most jönnek az érdemi észrevételek.

Készüljünk fel a lavinára. Már az ügyész is szépet döngölt.

Több személy sérült, több jármű sérült, átlépte a megengedett sebességet, közepesen ittas volt. Ez így együtt az ügyész szerint kirívó. Stohl András cselekménye a súlyosabb esetek közé tartozik, ezért indokolt a végrehajtandó szabadságvesztés. A felfüggesztett büntetés célja az egyéni prevenció előtérbe helyezése. Stohlra sokan figyelnek, a tettei nagy hatással lehetnek a környezetére, nagy közérdeklődésre tart számot az ügye. Ebből az következik, hogy a vele szemben alkalmazandó büntetésnek nagyobb hangsúlyt kell kapnia. Rossz társadalmi üzenetet hordozna, ha felfüggesztett büntetést kapna Stohl, mert a tetteinek nagy társadalmi visszhangja van.

Az ügyész idézi a statisztikákból azt is, hogy a szigorú büntetések hatására csökkentek a hasonló jellegű közlekedési balesetek. A legsúlyosabb esetekben tartja indokoltnak a bíróság a letöltendő szabadságvesztést. Kérdés, hogy Stohl esete a legsúlyosabbak között van-e.

Mivel a jogi minősítés megváltoztatása nem indokolt, így a büntetési tétel felső határa továbbra is öt év. Ehhez képest a 2 év 4 hónap nem tekinthető soknak. Az ügyész az elmúlt öt év bűnügyi statisztikáit idézi, amiket ő nézett át, és elemzett ki. Minden hasonló esetben szabadságvesztést szab ki a bíróság, az esetek többségében felfüggesztve. 2007-ben 18 % volt a letöltendő hasonló esetben, 2010-ben 30 % a Pest Megyei Bíróságon pedig 50 % hasonló esetekben.

Szép lassan Ruttner minden enyhítő körülményére rácáfol az ügyész. Most például arra, hogy Stohl nem anyagilag, hanem erkölcsileg támogatja a családját, nővérét és annak gyerekeit, amit a színész ügyészi kérdésre be is vallott. Az ügyész szerint a család erkölcsi támogatás elvárható. Azt viszont elismerte, hogy az a pénz, amit a színész vezeklésként fizetett, az értékelendő.

Stohl egy órával a baleset után távozik a helyszínről, ráadásul képes autóvezetésre, sőt haza is talál, így az ügyész szerint nem lehet szó az öntudatlan homályállapotról, amivel magyarázni akarták Stohl furcsa viselkedését.

"Ha egy orvos ülne a vádlottak padján, az ő ügyében sem vennénk figyelembe, hogy előtte ezer életet megmentett" - mondja az ügyész. Ezért nem tudja figyelembe venni, hogy Stohl korábban megmentette valaki életét egy balesetben, sőt a Jászai Mari-díjat sem. A drogprevenciós előadást sem tudja figyelembe venni, akármennyire is hasznos társadalmilag, mert a mostani eljárás szempontjából teljesen irreleváns, mert ugyan volt ellene eljárás a drogozás miatt, nem az a vád alapvetően. Stohl András agyrázkódását sem tudja az ügyész elfogadni, mert hiába a korábbi tárgyaláson említett homályállapot, ami akár perceken át is tarthat, ha a színész közvetlenül a baleset után tárcsázta telefonján az élettársa számát, ami az ügyész szerint tudatos cselekmény.

Teszi fel a kérdést az ügyész, vagyis hogy K. Pál csípőmozgása természetes úton is beszűkülhetett-e anélkül, hogy a folyamat soha egy orvosnak nem tűnt fel. Az ügyész emlékeztet arra, hogy Dr. Szabados és Dr. Balog is megállapította a mozgásbeszűkülést, Dr. Szabados radiológiai vizsgálatot is alkalmazott ennek megállapításához. Az ügyész hozzáteszi, az elfogadott az, hogy ha két tudományos módszer eredménye ugyanaz, akkor azt kell számításba venni, amelyik kevesebb feltételezést tartalmaz, ez pedig Dr. Balog szakértelme arról, hogy egyértelműen a baleset okozta a beszűkülést.

A Stohlra kedvező részek vastagon kiemelve vannak Dr. Szabados szakértői véleményében, de az ügyész azt mondja, ez is jó trükk, mert abban a véleményben is benne vannak azok, hogy a beszűkülést a baleset okozhatta. Dr. Szabados szakvéleményében a saját konzulense azt írja, a mozgásbeszűkülést trauma (vagyis a baleset) okozta. Egyértelműen ezt írja, viszont a végső véleményben Dr. Szabados ellentmond a saját konzulensének, és azt írja, "nem egyértleműen" traumatikus. Az ügyész ekkor kezdett el gondolkozni, hogy ez miért lehet.

Ügyész: azok a szakértők, akik megvizsgálták K. Pált azt mondják, van mozgásbeszűkülés. A különbség, hogy az egyik szakértő azt mondja, a beszűkülés a baleset miatt van, a másik azt mondja, hogy nem a baleset miatt van. A bíróság nem kért be újabb szakértőt az ellentmondás feloldására. Erre van lehetősége, úgy döntöttek, a bizonyítékok alapján mérlegelik, hogy melyik véleménynek adnak igazat.

gallery

Emlékeztet arra, hogy a legutóbbi tárgyaláson az a szakértő, amelyik K. Pál tartós mozgásbeszűküléséről beszélt ténylegesen megvizsgálta a sérültet, míg a másik szakértő a leletekből dolgozott, ami az ügyész szerint nem elégséges. Az ügyész idézi a jogszabályokat: a szakértők felkéréséről tájékoztatni kell az ügyészséget és a bíróságot, ráadásul a szakértő személyére az ügyészségnek és a bíróságnak rá kell bólintania. Az ügyész azt mondja, a Stohl számára kedvező szakértői vélemény alkalmatlan arra, hogy figyelembe vegyék a tárgyalásban.

Az ügyész arra is felhívja a figyelmet, hogy ha volt is esetleg bírói szabálysértés, amikor nem ismertették Stohl vádlotti jogait ismételten, akkor is csak formális szabálysértésről beszélünk, az nem alkalmas arra, hogy hatályon kívül helyezze az elsőfokú ítéletet.

Azután, hogy elmondták, nem kellett volna újra kimonani a vádlotti jogokat az ügyész arra reagál, hogy Ruttner szerint el kellett volna napolni a tárgyalást a vádmódosításkor. Az ügyész viszont azt mondja, ilyen esetben a védelemnek kell beadványban kérni a bíróságtól a napolást, nem automatikus a folyamat.

Valaki nagyon hangosan rágózik, a bírónő megszakítja az ügyész monológját, és a rágó lenyelésére szólít fel. Pedig az állítólag nagyon veszélyes.

Az ügyész reagál arra, hogy az elsőfokú bíróságon nem ismertették Stohl András vádlotti jogait, amikor módosították a vádat. Ez Ruttner szerint akár a per elkaszálását is jelentheti. Ügyész: valójában nem vádkiterjesztésről volt szó, szimpla vádmódosítás, a vád megváltoztatása történt, így nem tudták megszegni a Ruttner által kifogásolt szabályokat.

Ruttner György taktikázik, neki kell először felszólalnia, azt mondja, enyhe ítéletet kér, de azt mondja, nagy érdeklődéssel várja az ügyész álláspontját a vádról, valamint a kért büntetésről. Ruttner csak ezután fogja folytatni az alkudozást.

Közel hatvanezer forintért állapították meg, hogy a két korábbi szakértői vélemény között miért van eltérés. A bírónő most azt olvassa fel, hogy Stohl András a baleset szinte minden szereplőjével megállapodott. Csatolták Stohl András Jászai Mari-díját is.

Ez gyors volt. Azonnal elutasították Mester Csaba kérelmeit. Az ítélethozatalkor kéne megmagyaráznia a bírónőnek, de röviden kifejti a bírónő, hogy miért nem veszik figyelembe. A két eltérő szakértői vélemény felülvizsgálatára az Budapesti Orvosszakértői Intézet tanácsát kérték fel, és a vizsgálatot az intézet igazgatója folytatta le, ami a bírónő szerint felülvéleménynek tekinthető. "Nem, ügyvéd úr, befejezte a felszólalását" - inti rendre a bírónő Mester Csabát. A bírónő hozzátette, nem a pénzről szól a mostani tárgyalás, ez nem polgári szakasz, a felelősség megállapításáról van szó most, ezért nem a százalékok a legfontosabbak.