Csukás István mesehősei pólókra kerültek, ennek örül az író, mert szerinte így válnak hallatatlanná. Pom Pom atyja a közéletből a humort és az ötletet hiányolja, de az is kiderült, néz szappanoperákat.

J. Csonka Hedvig, a Sugarbird vezető tervezője állítólag gyermeke születésekor döntött úgy, hogy a magyar mesefigurákat népszerűsíteni fogja, amint megszerzi a szükséges jogokat. Miután sikerrel járt, elkészítette azokat a pólókat, amiken többek közt Gombóc Artúr, Frakk, Szerénke, Lukrécia, Pom Pom és Picur látható. Szándékai szerint a nyereség jelentős részét a Hűvösvölgyi Gyermekotthon lakói kapják, így az otthon látta vendégül azt a celebsereget, akik jelenlétükkel akarták támogatni ezt a jótékonysági akciót.

Csukás István is tiszteletét tette az eseményen, felolvasott a gyerekeknek. Az író kérdésünkre elmondta, hogy a megjelent celebek nagy részét ismeri, ha nem is név szerint, az arcuk nem ismeretlen számára, hiszen a tévénézés - ahogy a szappanoperák követése is - része az életének. „Borzasztóan örülök neki, hogy eljöttek. Jó, már kinőttek a mesékből, de közel van még hozzájuk a gyerekkor és annak a mesevilága is.” A maga kedves, nagypapás stílusában Csukás azt is elmondta, érzése szerint azzal, hogy hétköznapi viseletté válnak az általa jelentéssel és tartalommal feltöltött mesefigurák, halhatatlanok lesznek.

Halhatatlan, ami közkincs

Az író úgy gondolja, az halhatatlan, ami közkinccsé válik. Az, hogy hősei túlléptek a könyvön, nagy eredmény, hiszen így be tudnak kerülni a mai gyerekek tudatába is. Mikor arról kérdeztük, melyik a kedvenc hőse, Pom Pom nevét említette. „A Pom Pom az állatvilág birodalmán belül is a képzelt lényekről szól. Mégis állatmese, hiszen olyan lények szerepelnek benne, mint a Radírpók, a Madárvédő golyókapkodó vagy a bátor Tintanyúl, és így tovább. Annak idején, mikor ezt csináltuk – azért a többes szám, mert a rajz egyenértékű a mesével – Sajdik Ferenccel, kíváncsiak voltunk, a gyerekek megértik-e. Hiszen ezek nagyon elvont lények, nincs rájuk példa a való világban. De azonnal felfogták, az agyuk sokkal jobb, mint a felnőtteké. Végtelen a befogadóképességűk.”

Csukás István most fejezte be könyvét, nyáron már forgatják is. „Egy kutyáról szól, Vakkantsnak hívják. A történet szerint elszökik. Keresi a gazdája, egy férfi és egy nő meg persze gyerekek is. Bebarangolják, bekalandozzák Budapestet. Nagy örömmel írtam, fáradtan, de boldogan várom a forgatást.” Az író bevallotta, ő is olvas bulvárt és szerinte sok minden hiányzik a celebekből. „Szabadjon már mondani – nem akar az ember nagyképű lenni -, de talán egy picit több humorral kéne csinálni. Több humorral kéne nézni az életünket, a jó meg a rossz dolgainkat és hát, ötletek sincsenek nagyon. Minden írásnak, minden újságnak, minden rádiónak, minden tévének, minden hírnek az ötlet az alapja. A hirdetéseknek, a reklámoknak is, nem kell sajnálni tőlük. Csak akkor álljunk ki a közönség elé, ha igazán jó ötletünk van.”