Vincze Lilla vele született képessége a hablatyolás

dr
2010.01.28. 10:34 Módosítva: 2010.01.28. 10:34
A Napoleon Boulevard azért tud 2010-ben összeállni, mert a csillagok állása kedvező. A balerinának készült Vincze Lilla mindig fontosnak tartotta, hogy a zenekarainak a szövege és zenéje túlmutasson az átlagoson. Az undergroundért rajongó énekesnő a zenekar 91-es feloszlásáért a nem következetes gondolkodást teszi felelőssé.

Az önnel készített interjúkból az derült ki, azért most áll újra össze a Napoleon Boulevard, mert a csillagok állása szerencsés relációt mutat.

Ez így van, január 30-án lesz 25 éves jubileumi koncertünk, ami még érdekes, hogy 20 éve nem állt színpadon a Napoleon Boulevard együttes. A mi életünkről is szólt a zenekar pályafutása. Mindig azt mondom, amikor azt kérdezik, mi a lenyomatom: az, amit tizennyolc éves korom óta csinálok. Ez egy olyan különleges út, ami mondhatnánk, hogy karmatikus. Egyben mindig biztos voltam, valamilyen művészeti pálya tölti ki majd az életemet. Először balerinának készültem, aztán nem sikerült és jogos is volt, mert nem voltam tehetséges táncos. De hogy az énekvonal vagy a színészet lesz a befutó, nem tudtam.

Mennyiben volt más a zenekar karrierje a többihez képest?

A zenekarnak azért volt érdekes pályája, mert a Solaris hozta magával az instrumentális zenei világot – amit a 80-as évek elején kevesen vittek – én meg akkor kísérleteztem a zenei műfajokkal. Lázadoztam a komolyzenei tabuk ellen. Ettől volt különleges ez az egymásra találás – ez is már együttállás -, ami pontosan öt vagy hat évig működhetett. A Napoleon Boulevard pont olyan fajta változásban tombolt, ami miatt meg is szűnt a zenekar. 91-ben teljesen kifordult a mi kis hazán a kereteiből. Csak azok a gondolkodó emberek folytatták az utat, akik következetesek tudtak maradni. Mi nem tudtunk.

És miben forradalmi az új év az együttes tagjai számára?

Egyrészt a csillagok, másrészt, szellemileg, anyagilag összejött egy olyan lehetőség, ami miatt most össze kellett állnunk. Egyrészt Tereh István elvállata ismét a zenekar menedzselését, másrészt most még méltósággal fel tudunk állunk a színpadra, később már nem. Méltóságunkban kell ragyognunk. Már nem várhatunk további tíz évet.

Egy korábbi nyilatkozatában említette, a csapatnak lelkileg is össze kell hangolódnia ahhoz, hogy együtt dolgozzanak. Miért kapott központi szerepet a lelki élet a zenekarnál?

Azt gondolom, ennek minden csapatnál így kéne lennie. Szereteten, barátságokon alapszik az ilyen munka. Nekem ez olyan zenekaroknál is számított, ahol csak vendég voltam. Fontos, hogy szeressük egymást. Például a Solaris gimnáziumi barátságokból alakult zenekarrá. Fontos az egymás iránt érzett tisztelet, és a szakmai elismerés. Mindig arra vágytam, hogy olyan zenekarom legyen, ahol az énekesnő nemcsak abból áll, hogy énekel, hanem az elképzeléseit is meghallgatják. Nagyon igényes csapat volt a miénk.

Mivel tartja magát karban?

Nem járok fitneszteremben, de rengeteget tornázom otthon. Volt idő, amikor sportórákat is adtam a tanítványaimnak, mert ugyanolyan fontos a testedzés, mint a bemelegítő gyakorlatok a hangképzéskor. Hiszen az egész test kiveszi a részét belőle. Meg kell ismerni a testünket ahhoz, hogy jól tudjunk énekelni. Már megszólalni se tudnék, ha évekig rossz helyen képeztem volna a hangom.

Mikor és miért fordult az asztrológia felé?

Tízéves koromban. Apuval rengeteget autóztunk, emlékszem, hogy éjszaka mindig a csillagokról mesélt. Nagyon kedves történeteket, és nagyon érdekeseket. Ha nem lettem volna muzsikus, akkor légiutaskísérő lettem volna, vagy maradtam volna a földön, csillagászként. Sajnos a matematika és a fizika kiesett a kezemből, meg a lapok is. De nem véletlenül kísérte végig az egész életemet a repülés.

Miket próbált ki?

Különböző gépeket vezethettem, és ejtőernyős ugrásokat hajthattam végre. Ezek csodák voltak. Az első magyar magán légitársaság, a Jet Stream tulajdonosa annak idején megkeresett, hogy legyek a cég arca. Akkor már ment a zenekar szekere. Voltak olyan koncertek, amikor ejtőernyős ugrással érkeztem a színpad mellé. 1993-ban közel négyezer méterről ugrottam tandemejtőernyős ugrást egy hőlégballonból. Mivel a Jet Stream tulajdonosát dráma érte egy autópályán, és én az egész repülést hozzá kötöttem, később nem folytattuk a közös munkát a céggel. Ez is lelki kapcsolat volt. Megmaradt szép emléknek.

A Júlia nem akar a földön járni című dal születésének történetét meg lehet találni az interneten. A dal megúszott egy lemezt, míg végül Tereh István a harmadik lemezre feltette.

Bocsánat, én harcoltam a dalért, csak a fiúk leszavaztak. Annak az egész szövege improvizáció.

A keletkezéséről és értelmezéséről szóló történetben az is olvasható, hogy Júliát azért veti meg a társadalom, mert több akar lenni mindenkinél. A társadalom viszont nem akarja, hogy bárki is kiemelkedjen közüle. Minden dalnál törekedtek arra, hogy másodlagos olvasata is legyen a szövegnek?

Igen, de ennél csak különlegesebbek vannak. A kedvencem, Tímár Péter Moziklip című filmjében hangzik el. Nem vagyok biztos benne, hogy rájönnek, hogy hozzánk köthető az a dal. Pedig az a világomhoz nagyon közel áll. Mindig is nagy vágyam volt, hogy underground irányba menjen el a zenekar.

Hogy fogadta a szakma a Napoleon Boulevard-t?

Nem éltünk meg irigységet. A Bikinivel a mai napig nagyon jó barátságban vagyunk. Nagyon szerettük még a Trabant zenekart is. Persze voltak kedvenceink, és jóban voltunk mindenkivel. Csepregi Évával a zenekar alakulása óta tart a barátságunk. Erdős Péternek köszönhetjük, hogy elindított minket az Interpop fesztiválon.

Az önirónia milyen szerepet játszott a zenekar életében?

Fontos volt. Most duplán is azok tudunk lenni, mert vissza tudunk nézni magunkra. Ez a lényege az iróniának.

Ha ma kéne nevet adni a zenekarnak, mi lenne az?

Nekem egyre jobban tetszik, szóval nem cserélném le.

Hol tanult meg hablatyolni?

Így születtem. Hevesi Tamással tudnánk előadásokat csinálni úgy, hogy abban egy igaz mondat nem lenne. Azért jó adottság ez, mert ha valami kiesik a fejemből, pillanatok alatt megyek tovább.