Belegondoltak már abba, hogy mennyi közös pont van a mi Fekete Pákónk és az egykoron világsztár Dr. Alban életében? Nem? Pedig érdemes lenne, ugyanis Pákó pályaképe annyira hasonlít Dr. Albanéra, hogy könnyen lehet, hogy néhány év múlva, ha külföldön járunk nem Puskás Öcsi felől érdeklődnek majd a helyiek, hanem a Didikirály néven is elhíresült zenészről.
Dr. Alban, eredeti nevén Alban Nwapa 1957-ben született a nigériai Awomamában, Fekete Pákó, született Lapite Oludayo innen néhányszáz kilométerre, szintén Nigériában, Ibadanban látta meg a napvilágot 1969-ben. Két hősünk nagyjából ugyanannyi idősen, Dr. Alban 23 évesen, Pákó 25 évesen hagyta el Afrika szívét, hogy meghódítsa Európát.
Dr. Alban Svédországot választotta, mert itt dolgozott egy diplomata nagybácsija, Pákó meg a neten fellelhető életrajzok alapján Magyarországra nyert ösztöndíjat. A svéd Pákó fogorvosnak tanult, az igazi Pákó, akiről már itthon utcát is elneveztek, jogásznak.
Közös zenei gyökerek
Dr. Albanról azt lehet tudni, hogy fiatal korában Fela Kutit és James Brown-t hallgatott, szóval alapvetően a popzene állt közel a szívéhez, de zenélni csak Svédországban kezdett. Klubokban volt DJ, hogy finanszírozza a tanulmányait. Pákó ködös múltjából nem sok részlet ismert, de azt írják, hogy már Nigériában is zenekarokban játszott, és itthon is először az Afro Bongo nevű zenekarral szerepelt, mielőtt elkezdte volna a maga módján újraértelmezni a magyar mulatós zenét. Az Afro Bongóról sajnos nem találtunk anyagot, viszont egy remek cd-borítót igen, amin Pákó is rajta van.
Dr. Alban szépen befejezte a fogorvosi tanulmányait, meg is nyitotta az első fogászatát, de közben a keverőpult mellett egyre többet és többet énekelt, és az lett az egész vége, hogy ugrott az orvosi pálya, és helyette végül 1990-ben a Hello Africa című számmal betört a zenei életbe. A Belga Hello B.A.Z. megye című számát egyébként akár az egyszerű szám előtti tisztelgésnek is felfoghatjuk. Észrevették már, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén Megye mennyire hasonlít Afrikára?
Arról nincsenek információk, hogy Pákó befejezte-e a jogi egyetemet, de a zenei életbe betörés lehetősége neki is megadatott, a Kislány vigyázz szám feldolgozása 2003-ban elsöprő erővel váltotta le az egyetemisták körében Uhrin Benedeket és a hozzá hasonló többi iszonyú kínos előadót. Új sztár született, a magyarul alig beszélő, magát Didikirálynak – ugye érezzük, hogy mennyit változott a világ a Gyíkkirály Jim Morrison óta – kikiáltó énekest nem lehet überelni azóta sem, hiába próbáltak már azóta is jópáran kínosan rossz zenét csinálni.
A határ a csillagos ég
Dr. Alban zenéjében megjelennek az afrikai gyökerek, a szülőföld szeretete, a kábítószerellenes No Coke – amiben olyan örökérvényű gondolatokat fogalmazott meg, hogy a droghasználat veszélyes dolog – pedig az előadó társadalmi éberségéről árulkodik. Pákónak ezen a téren van még egy kis lemaradása, de elnézzük neki, hogy előbb akart sikeres lenni, hiszen befutott sztárként sokkal egyszerűbb okosakat mondani az embereknek.
Annak ellenére, hogy Dr. Alban igazából csak néhány éven keresztül volt aktív, akkora nyomot hagyott maga után, ami elég volt ahhoz is, hogy tavalyi budapesti koncertjére sokan elmenjenek.
Dr. Alban óriási sikereket ért el azzal, hogy az afrikai zenei elemeket vegyítette a eurodance és más popzenei stílusokkal. Fekete Pákó most a svéd elődjéhez hasonlóan, a mulatós korszakot maga mögött tudva, ezen az úton indult el. A Celeb vagyok ments ki innen című reality alatt/után megszületett az Akala Mago.
És, hogy szépen bezárjuk a Dr. Alban – Fekete Pákó kört: Kivel készítette közösen Pákó az új számát, ami tökéletesen hozza a Hello Africa-vonalat, és azt, hogy Dr. Alban is a boldogságról, a kölcsönös szeretetről és hasonlókról énekel? Na, kivel? Hát természetesen az albán származású Delhusa Gjonnal.