A Biologia nevű tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE TTK, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai által közösen vizsgált pici borostyán Ajka mellett került elő, az egykori szénbányászat helyszínén. A ajkait nevű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év, a késő-kréta időszak santoni emeletéből származik.
A kutatók megállapították, hogy a kis rovar egy mára kihalt csótánycsalád tagja; egy eddig ismeretlen fajról van szó, amelyet Alienopterix santonicusnak neveztek el.
Figyelembe véve a rokon fajok fényes küllemét, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a borostyánban talált csótány is fémes színt viselhetett, talán valamilyen árnyalatú metálzöldet. Hasonlóan a mai metálszínű rovarokhoz, az ajkai csótány is álcázáskor vette ennek hasznát.
Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás vezetője szerint a csillogó, fémes színű kültakaró zavaró lehet sok ragadozó számára, ugyanis megtöri az állat testének körvonalait.
Szabó Márton sokáig azt hitte, a zárvány valamiféle lepke is lehet. A borostyánban talált rovarnak hiányoznak a lábai és a feje nagy része, ami megnehezítette az azonosítást. Az első szárnypár ugyanakkor jó állapotban maradt meg, és „furcsa" mozaikos díszítettséget visel, ami hasonló a lepkék szárnyát fedő pikkelyszerű elemekhez. A magyar kutatót végül Peter Vrsansky szlovák csótányszakértő világosította fel, hogy lepke helyett csótányról lehet szó. Kóbor Péter társszerző, az ATK Növényvédelmi Intézet kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanolyan fontos az ízeltlábú csoport fosszilis képviselőinek megismerése, mint a recenseké. Szerinte az ilyen kutatások révén könnyebben megérthetők olyan jelenségek, mint az invázióssá válás vagy a bizonyos ökoszisztémákban betöltött szerep.
(Borítókép: Egy borostyán. Illusztráció. Fotó: Catherine MacBride/Getty Images)