A nyugdíjkorhatár szinte mindenhol a világon folyamatosan emelkedik. Ez a tendencia leginkább az elöregedő társadalmakra jellemző, hiszen a nyugdíjasokat az aktív éveikben járók tartják el. Miután az alacsony születésszám miatt a dolgozók száma generációnként csökken, így a világon minél több helyen szükségessé válik a nyugdíjkorhatár kitolása.
Legutóbb Franciaországban okozott zavargásokat Emmanuel Macron elnök nyugdíjreformja, amelynek keretében 62-ről 64-re emelte a nyugdíjkorhatárt. Erre azért volt szükség, mert átlagosan minden negyedik francia 60 év feletti, becslések szerint ez 2040-re minden harmadik emberre igaz lesz. Bár az emberek tömegesen vonultak utcára, hogy tiltakozzanak, Macron aláírta az új törvényt, mire gyújtogatni és randalírozni kezdtek Párizs utcáin – számolt be az RTL.
Az elöregedő társadalmak és a nyugdíjrendszerek válságközeli helyzetének ellenére a mai napig vannak országok, ahol a nyugdíjkorhatár meglehetősen alacsony a többi nemzethez képest. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint ahhoz képest, hogy Kínában él a legtöbb időskorú a világon – az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a népesség 26 százaléka lesz 65 év feletti –, ott a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár. Ez részben az 1950-es évekbeli kormányzati politikának köszönhető, amelynek megfelelően
a nők 50, a férfiak pedig már 60 évesen részesülhetnek időskori ellátásban.
Az alacsonyabb nyugdíjkorhatárral rendelkező országok közé tartozik még Oroszország is, de Indonéziában, Kolumbiában és Törökországban is viszonylag hamar lehet elhagyni a munkaerőpiacot.
A legalacsonyabb nyugdíjkorhatárok
- Srí Lanka: 55 év
- Indonézia: 58 év
- Nepál: 58 év
- Bangladesh: 59 év
- Oroszország: nők 55 év, férfiak 60 év
- Kolumbia: nők 57 év, férfiak 62 év
- Törökország: nők 58 év, férfiak 60 év
(Borítókép: Nyugdíjas pár. Illusztráció: Getty Images)