Egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk néhány rejtélyes körülmények között elhunyt hírességről. Ezúttal a történelem legnagyobb vitákat kavaró, legrejtélyesebb eseményeit sorakoztatjuk fel, amelyekre a mai napig nem született ésszerű, minden kétséget kizáró magyarázat.
1. Franklin-expedíció
1845-ben Sir John Franklin, a brit Királyi Tengerészet tisztje két hajóval, fedélzetükön 129 emberrel vágott neki az Északnyugati Területeknek, hogy egy merész vállalkozás keretében feltérképezze az Atlanti-és a Csendes-óceánt összekötő Északnyugati Átjárót. A kapitány korának legnagyobb, legerősebb hajói közé tartozó HMS Erebus és HMS Terror hét évre elegendő felszereléssel, valamint a lehető legmodernebb technikával felvértezve indult útnak. Az expedíció végül katasztrófával zárult: mind a 129 tengerész meghalt, de a tragédia okait a mai napig homály fedi. A legkülönösebb mégis az, hogy ugyan kerültek elő holttestek, valamint jégbe fagyott emberi maradványok, de egyetlen hajónak sem találták nyomát, holott több expedíció is indult a Franklin vezette hajók megtalálására.
2. A Gyatlov-rejtély
A Gyatlov-rejtély a Szovjetunióban 1959. február 1-jéről 2-ra virradó éjszaka történt, máig megoldatlan tragikus esemény, melynek során egy egyetemistákból álló kilencfős, Igor Gyatlov vezette turistacsoport tagjai az Urál északi részén, a Holatcsahl hegy közelében furcsa körülmények között mind egy szálig meghaltak. A helyszínt a csoport vezetőjéről azóta Gyatlov-hágónak nevezték el. A holttesteken talált különös sérülések (pl. belső sérülések, hiányzó testrészek, a bőr furcsa elszíneződése) miatt az idők folyamán számos elmélet látott napvilágot. 2020. július 11-én az orosz legfőbb ügyészség illetékes regionális igazgatósága sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint a csoportot lavina temette maga alá, ám valójában ezt sosem sikerült bizonyítani. A tragédiára több elmélet is született: a leggyakoribb magyarázat az UFO-tevékenység, de ennél egy sokkal valószínűbb forgatókönyv, hogy titkos katonai akció keretében bombát robbantottak. Ez megmagyarázná a fejvesztett menekülést (többen egy szál alsógatyában indultak el a -18 fokban), valamint a kimutatott radioaktivitást és, hogy titkosították a nyomozást.
3. Evan Muncie és a Haiti földrengés
Evan Muncie csodával határos módon túlélte azt a 27 napot, amit egy hatalmas törmelékhegy alatt töltött, miután 2010-ben hatalmas erősségű földrengés sújtotta Haitit. Muncie majdnem egy hónapig nem evett és nem ivott, a mentősök nem győztek csodálkozni, hogyan tudott életben maradni egyáltalán. A szerencsés sorsú férfi ragaszkodott ahhoz a történethez, hogy csak azért élte túl ennyi időn keresztül, mert egy fehér kabátot viselő figura több alkalommal vizet hozott neki. A legtöbben elkönyvelték, hogy az egészet csak hallucinálta, de akkor vajon hogyan élhetett étlen-szomjan ilyen sokáig? Mégis nehéz elképzelni, hogy egy másik személy képes lett volna bejutni arra a helyre, ahol Muncie-t találták, ugyanis a mentésben résztvevők számára sem volt könnyű feladat. A „főhősnek” nem volt nagyobb sérülése a lábán lévő sebeken kívül, és végül teljesen felépült, ám máig nem nyert bizonyítást, hogyan maradt életben ilyen sokáig.
+1 Petőfi Sándor halála
Az 1848/49-es forradalom vezéralakját senki sem látta meghalni az 1849. július 31-én megesett segesvári csatában – ez az egyetlen tény, amely miatt a mai napig vannak, akik megkérdőjelezik, hogy elesett-e a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja az ütközetben. Utóbbi változat szószólói rendszerint oroszországi fogságról beszélnek, de egyesek úgy sejtik, hogy a költő utóbb családot alapított a messzi Keleten. Bizonyítást persze egyik elmélet sem nyert. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy korabeli források alapján egy osztrák őrnagy saját bevallása szerint látta Petőfi holttestét a csata után, és a fogságba esett magyar tisztek is azonosították a költőt. Petőfi holtteste sosem került elő, sőt ekkoriban egy ideig felesége, Szendrey Júlia is kerestette a költőt, hátha mégis életben van.
(Borítókép: Petőfi Sándor szobra Budapesten. Fotó: spiderment/Getty)