Kétezer éve váltak majdnem enyészetté az ókor egyik leghíresebb városának pusztulásakor, sosem gondoltuk volna, hogy valaha elolvashatjuk a régi római iratokat. Egy diák jött rá a megoldásra egy egyetemi projekt során, miként férhetünk hozzájuk.
Nagyjából 14 millió forintnak megfelelő összeggel lett gazdagabb egy egyetemista férfi, akinek sikerült lefordítania egy részletet egy, az egykor Pompjei városának területén feltárt római kori iraton. Mint ismert, a Nápoly melletti lávafennsíkot már a Krisztus előtti 6. században benépesítették az oszkok, akiket a Vezúv közelsége ellenére ide csábított a dúsan termő talaj. Krisztus előtt 80-ban aztán Lucius Cornelius Sulla római hadvezér foglalta el a területet, így az a Római Köztársaság részévé vált. A rómaiak uralma alatt alakult meg Pompeji városa, amelynek hatalmas gazdasági jelentősége volt, legfőbb a településen áthaladó kereskedelmi útvonal, a Via Appia miatt.
Augustus császár idején már négy fürdő, egy amfiteátrum, illetve a teljes várost behálózó vízvezeték is épült itt, a lakók kereskedelmi kapcsolatainak hála kifejezetten gazdag városnak számított.
Krisztus előtt 62-ben, Augustus császár ünnepén aztán hatalmas földrengés pusztított a vidéken, majd a földmozgások folyamatossá váltak, a város pedig idővel elveszítette régi fényét. Bár próbálták újjáépíteni a romjaiból, a rengések miatt a Vezúv mozgolódni kezdett és végül 79-ben kitört.
Pompeji végzetét a hamu és a kőtörmelék okozta.
1592-ben Domenico Fontana nápolyi mérnök volt az első, aki először tárt fel leleteket, főként márványtáblákat és -szobrokat a törmelékrétegek alatt. Később egy, a láva által megsemmisült másik település, Herculaneum maradványai is előbukkantak. A feltárása során számtalan írott emlék, rengeteg tekercs is a felszínre került. A feltárások napjainkban is folynak és az összes eddigi lelet közérdeklődés tárgyát képezi, ám még senki sem mert hozzájuk nyúlni, az elszenesedett iratok ugyanis hamar porrá válhatnak.
Mivel a tudósok nem jutottak eredményre a tartalmuk megfejtésében, így tavaly a Vezúv-kihívás keretében nyilvánosságra hozták a Villa Papyriban, egy római államférfi gazdag birtokán tárolt tekercseket azzal a céllal, hogy valaki a kreatív technológiák és innovatív technikák segítségével rájöjjön, mi áll a mállékony lapokon, megőrizve azok épségét. A kihívás nyertesének 700 ezer dollárnyi fődíjat és több kisebb összeget ajánlottak fel.
Az Első Levelek megfejtéséért járó 40 ezer dollárért (kb. 14 millió forint) egyetlen szót kellett megfejteni. Ez volt az első, amelyet a sárba és hamuba ragadt tekercseken felismert valaki. A nagy felfedezést egy 21 éves informatikushallgatónak, Luke Farritornak köszönhetjük, aki a mesterséges intelligenciát használva rekonstruálta a lila festéket vagy lila ruhát jelentő porphyras szót. Nem sokkal később egy másik induló, Youssef Nader is sikerrel járt, míg egy bizonyos Casey Handmer a tintát azonosította, amellyel a papírokra írtak. A fődíj ugyanakkor még mindig nem kelt el, a lelkes amatőrök, számítógépes szakemberek és kutatók a három fiatal eredményeit felhasználva ezekben a pillanatokban is a megfejtésen dolgoznak.
(Dívány)
(Borítókép: Római papirusz. Illusztráció: Getty Images)