Az emberéleteket tekintve elképesztő pusztításokat végeztek az évszázadról évszázadra felbukkanó járványok a történelemben, nincs olyan időszak, amikor ne lehetne kiemelni legalább egy olyan járványt, amely emberéletek millióit oltotta ki. Bár sok esetben nehéz pontos számokról beszélni, ezért csak becslések vannak, de a rendelkezésre álló adatok alapján összeszedtük a legnagyobb világjárványokat a Föld történelméből.
A „fekete halál”
A „fekete halál”, avagy a pestis a történelem egyik legtöbb halálos áldozatát szedő járványa. Többször is felbukkant, és mindig egyre több áldozatot követelt a megjelenése. Európában az első nagy pestisjárvány 540 körül dúlt, miután egy körülbelül 535-ben bekövetkezett globális éghajlatváltozás miatt a pestisbaktériummal fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából Északra vándoroltak. Ekkor Konstantinápoly 500 ezer fős lakosságából mindössze 100 ezer maradt életben. A legnagyobb pestisjárvány azonban 1347 és 1351 között tombolt.
A patkányok bolhái által hordozott bubópestis kétszázmillió ember halálát okozta, az akkori európai lakosság mintegy 30-50 százalékát kiirtva.
Himlő
A valaha tapasztalt második legnagyobb járvány az 1520-ben kezdődött himlő volt, amelyet a konkvisztádorok hurcoltak be az amerikai kontinensre. Szakértők szerint a kontinens őslakosainak 90-95 százalékát kiirtották azok a betegségek, amelyeket a gyarmatosítók hoztak magukkal, mivel előbbiek immunrendszere teljesen felkészületlen volt az általuk nem ismert kórokozókra. A „leggyilkosabb” kór, a himlő 200 éven át szedte áldozatait Közép-és Dél-Amerikában, 56 millió embert ölt meg.
Történészek szerint az inka civilizáció bukását is ez a betegség okozhatta.
Spanyolnátha
A spanyolnátha a Föld lakosságának mintegy 20-40 százalékát betegítette meg a 21. századi tombolása során.
1918-ban bukkant fel, és két év alatt mintegy 50 millió halálos áldozatot követelt, ami több, mint az első világháború elesetteinek a száma.
Ezzel a „teljesítménnyel” a spanyolnátha a történelem egyik legtöbb halált okozó járványa. A betegség különösen kegyetlen volt, ugyanis egyeseknél gyorsan vérzéses tüdőgyulladássá fejlődött, és gyakran alig néhány óra alatt halálhoz vezetett. Szakértők szerint ezt a betegséget a ma is ismert H1N1 vírus okozta, és valószínűleg disznókról terjedt át az emberekre.
Kolera
A 19. század elejét követő közel egy évszázad alatt hét kolerajárványt jegyeztek fel az orvostörténészek. Az első 1817-ben kezdődött, Indiából indult, méghozzá a szennyvízből. A 20. században a gépjárművek, kamionok, repülők elterjedése okozta, hogy a kolera napjainkig legyőzhetetlen maradt. Ma is akadnak szegény országok, ahol a higiénia gyerekcipőben jár és folytonos a vizek fertőzése is, ezért fel-felüti néha a fejét ma is ez a szörnyű betegség.
Emlékezetes járvány volt még a 2009-2010-es sertésinfluenza, amely mintegy 200 ezer ember halálát okozta. Az első riadalmat a 21. században a SARS koronavírus okozta, ami 2002-ben ütötte fel a fejét, denevérekről, illetve cibetmacskákról átterjedve az emberekre. Hasonlóan nagy járvány volt az ebola, ami már a '80-as években ismert volt, és afrikai majmoktól kapták el emberek. 2014-ben ismét visszatért a betegség: a vérzéses láz két évig szedte áldozatait, főleg Afrikában, mintegy 11 ezer ember halálát okozva.
(Borítókép: Kihalt város. Illusztráció: IronHeart/Getty)