1. Tizenhat évesen lemondott a német állampolgárságáról
Albert Einstein fiatal korától kezdve irtózott a nacionalizmustól, így jobbnak tartotta, ha „világpolgárrá” válik. Amikor 16 éves volt, lemondott a német állampolgárságáról és hivatalosan állam nélkülivé vált, mígnem 1901-ben svájci állampolgár lett.
2. Összeházasodott az egyetlen női hallgatójával
Mileva Marić volt Einstein egyetlen női diákja a zürichi politechnikumon. Szenvedélye volt a matematika és a természettudományok, valamint jómaga is fizikusjelölt volt. Az ambícióit azonban végleg feladta, amikor összeházasodott Einsteinnel és gyerekeket szült neki.
3. Volt egy 1427 oldalas FBI-aktája
Az FBI 1933-ban elkezdett dossziét vezetni Albert Einsteinről, nem sokkal az Egyesült Államokba tett harmadik utazása előtt. Ez az akta 1427 oldalasra nőtt és Einstein egész életében a pacifista és szocialista szervezetekkel való kapcsolatára összpontosító dokumentumokat tartalmazott. J. Edgar Hoover még azt is javasolta, hogy Einsteint az idegenek kizárásáról szóló törvény alapján tartsák távol Amerikától, de az amerikai külügyminisztérium felülbírálta és megtagadta a javaslatot.
4. Volt egy törvénytelen gyermeke
Einstein felesége, Mileva még 1902-ben, házasságon kívül szült egy kislányt, miközben a családjánál tartózkodott Szerbiában. A csecsemő a Lieserl nevet kapta. Történészek úgy vélik, hogy a kislány vagy meghalt skarlátban még csecsemőkorában, vagy a szülei örökbe adták. Minden valószínűség szerint Einstein soha nem látta személyesen a lányát, akinek a létezéséről csak 1987. után szereztek széles körben tudomást, amikor a néhai tudós levélgyűjteménye nyilvánosságra került.
5. A Nobel-díjjal szerzett pénzt a válására költötte
Megelőlegezve magának a bizalmat, hogy elnyeri a Nobel-díjat, Einstein felajánlotta az azzal járó összes pénzt az első feleségének, Milevának azért, hogy az beleegyezzen a válásba. A díj 32 ezer 250 dolláros kifizetéssel járt, ami akkoriban több mint tízszerese volt a professzorok éves átlagfizetésének. Mai árfolyamon ez az összeg 11 millió 721 ezer 746 forintot tesz ki.
6. Az első unokatestvérével házasodott másodjára
Elsa Einstein, Albert Einstein második felesége a fizikus zseni édesanyja nővérének a lánya, vagyis Einstein első unokatestvére volt. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a hölgy egyben a tudós másodunokatestvére is volt, ugyanis Elsa és Albert apja unokatestvérek voltak. Mindezek után az esküvőt követően nem volt szükség névváltoztatásra, Elsának ugyanis a lánykori neve is Einstein volt.
7. Polgárjogi aktivista volt a polgárjogi mozgalom előtt
Einstein a polgárjogok és a szólásszabadság nagy támogatója volt. Amikor 1951-ben az amerikai pedagógus, szociológus, történész, politikus és író, W.E.B. Du Bois, mint egy idegen hatalom be nem jegyzett ügynöke ellen vádat emeltek, Einstein önként jelentkezett, hogy karaktertanúként felszólaljon az érdekében. Miután Du Bois ügyvédje tájékoztatta a bíróságot, hogy Einstein megjelenik, a bíró úgy döntött, hogy ejti az ügyet.
8. A fia élete nagy részét intézetben töltötte
Albert második fiát, Eduardot skizofréniával diagnosztizálták, így felnőtt élete nagy részét egy pszichiátriai intézetben töltötte. Eduardot lenyűgözte a pszichoanalízis és nagy Freud-rajongó volt. Bár rendszeresen leveleztek az apjával, Einstein soha többé nem látta a fiát, miután 1933-ban az Egyesült Államokba emigrált. Eduard 55 éves korában halt meg egy pszichiátriai klinikán.
9. Kemény és bonyolult barátságot ápolt „a vegyi hadviselés atyjával”
Fritz Haber egy német vegyész volt, aki segített Einsteint Berlinbe toborozni, majd a tudós egy közeli barátjává vált. Bár Haber zsidó volt, áttért a kereszténységre, a nácik hatalomra kerülése előtt pedig az asszimiláció előnyeit hirdette. Az első világháborúban kifejlesztett egy halálos klórgázt, amely nehezebb volt a levegőnél és a lövészárkokba áramoltatva fájdalmasan megfojtotta a katonákat, mivel átégette a torkukat és a tüdejüket. Habert néha a „vegyi hadviselés atyjaként” emlegetik.
10. Viszonya volt egy állítólagos orosz kémmel
Einsteint a mostohalánya, Margot 1935-ben bemutatta Margarita Konenkovának, akivel szeretők lettek. A Sotheby's aukciós ház 1998-ban árverésre bocsátott kilenc szerelmes levelet, amelyet Einstein 1945 és 1946 között írt Konenkovának. Egy orosz kémmester által írt könyv szerint Konenkova orosz ügynök volt, bár történészek nem erősítették meg ezt az állítást.
(Borítókép: Albert Einstein képe. Fotó: Getty Images)