Hihetetlen belegondolni, de még napjainkban is több millió tonna világháborús, fel nem robbant bomba fekszik folyók, tavak mélyén vagy éppen a szántóföldek alatt. Néhány napja pont a siófoki Tesco áruháznál kerültek elő második világháborús robbanótestek.
Ezek a fel nem robbant bombák alapból is nagyon veszélyesek, de egy kutatás szerint évről évre egyre nehezebb lesz majd őket deaktiválni.
A Qubit számol be a Stavangeri Egyetem friss kutatásáról. A vizsgálat egyik résztvevője, Geir Petter Novik, a Norvég Védelmi Kutatóintézet (Forsvarets forskninginstitutt, FFI) kutatója szerint elterjedt félreértés, hogy a fel nem robbant robbanószerek idővel kevésbé lesznek veszélyesek, ezért azt vizsgálta, hogy hogyan változnak meg az első és második világháborúban használt amatol nevű robbanószer tulajdonságai az idő múlásával. A felmérésekből kiderült, hogy a TNT (trinitrotoluol) és PETN (pentaeritrit-tetranitrát) tulajdonságai nem sokat változnak az évek alatt, így az ezekből készült bombák ugyanolyan veszélyesek, mint amikor elkészítették őket, azonban az amatolos bombáknál más a helyzet.
Novik és csapata húsz bombát vizsgált meg, amik közül ötnél használtak amatolt, de lehet, hogy nagyobb arányban használták az ilyen típusú bombákat a második világháborúban. Az öt amatolos bombát további kísérleteknek vetették alá, mert kíváncsiak voltak, hogyan reagál az amatol a fizikai hatásokra.
Az eredmények azt mutatják, hogy mind az öt minta érzékenyebb volt a fizikai behatásra, mint ahogy azt az anyagtól eredetileg elvárták, az egyik egyenesen négyszer olyan érzékenynek bizonyult, mint a frissen gyártott amatol.
A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy a tűzszerészeknek egyre nehezebb dolga lesz és egyre nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk a hatástalanítás során. Az viszont egyelőre nem teljesen világos, hogy minek köszönhetően lesz érzékenyebb az anyag, bár valószínű, hogy a robbanószer bekristályosodik, és emiatt válik instabillá.
(Qubit)
(Borítókép: Második világháborús sisak. Fotó: GettyImages)