A Föld fagyott halmazállapotú édesvízkészletének mintegy 99 százaléka Grönlandon és az Antarktiszon található. Évről évre mindig egyre több olvad el belőle, ami az óceánokban végzi. Az éghajlatváltozás hatása az déli sarkvidéki tengeri jég olvadásában egyértelműen kimutatható az 1979-ig visszanyúló feljegyzésekből.
A tudósok feltételezései szerint katasztrofikus következményekkel járna, ha egyszerre megszűnne az antarktiszi jégtakaró. A következmények között említhető a tengerszint jelentős megemelkedése, de ami kevésbé evidens, hogy közben az édesvízkészletünk megcsappanna, a mostaniakhoz nem fogható, hatalmas viharok tombolnának, a szén-dioxid-kibocsátás megemelkedne, a világ egy része pedig elsivatagosodna.
Először az áradások végeznének velünk
A partmenti nagyvárosokat azonnal elnyelné az áradás, az emberiség 40 százalékának hirtelen odaveszne az otthona. A sok édesvíz tengerbe jutásával megváltoznának az áramlatok is, amelyek hiányában Észak-Európában jelentősen csökkenne a hőmérséklet,
egyes vélemények szerint egy minijégkorszak is beköszönthetne.
Ezzel szoros összefüggésben korábban sosem látott viharok tombolnának és persze a növénytermesztés és állattenyésztés is hamar ellehetetlenülne.
Jelenleg még elegendő jég van ahhoz, ami akár egész Észak-Amerikát lefedné egy mérföld vastagon. De a tudósok becslései szerint ha nem lépünk és az átlaghőmérséklet csak 1 fokkal is emelkedik, akkor visszafordíthatatlan lesz a klímaváltozás.
Utoljára olyanra, hogy egyáltalán nem fedte a Föld északi és déli sarkkörét jégtakaró az Eocén kor végén volt példa, körülbelül 34 millió éve.
(Borítókép: Antarktiszi jégtakaró. Illusztráció: Patricia Hamilton/Getty)