Minél régebben történt valami annál nehezebben ellenőrizhető az adott történés valóságtartalma. Ezúttal olyan történelmi rejtélyeket leplezünk le, amelyeket a tudomány mára megcáfolt.
Alma vagy gyümölcs?
Amennyiben a Bibliai történetek között kutatunk, találkozhatunk egy gyakran félreértett „ténnyel”, amely még az öt napkeleti bölcs számánál is közismertebbnek tűnhet. Tekintsünk vissza Ádám és Éva történetére, akik az általános meggyőződés szerint Isten szigorú tilalma ellenére egy almát ettek meg, amiért aztán kiűzték őket a paradicsomból. Valójában a történet csupán a tiltott gyümölcsről szól, konkrétan az alma említése nélkül.
Kolumbusz Kristóf
A portugál, majd a spanyol korona szolgálatában álló utazóra mindenütt Amerika felfedezőjeként utalnak. Teszik ezt annak ellenére, hogy a tengerésztiszt – aki 1492-ben érte el Amerika partjait –nagyjából négyszáz évvel csúszott le a felfedezésről, ugyanis egy viking, az izlandi Leif Erikson már a 11. század elején az Újvilág földjére lépett. A tengerész-felfedező ráadásul „csak” Közép- és Dél-Amerikát fedezte fel – sosem tette be a lábát Észak-Amerikába. De arra is Amerigo Vespucci jött rá, hogy egyáltalán másik földrészt fedeztek fel, ugyanis Kolumbusz haláláig azt gondolta Indiába jutott el. Láthatóan több sebből is vérzik ez a történelemlecke.
Egyiptomi piramisok
A gízai piramisokkal kapcsolatban több rejtély is van, amely az évek során cáfolatot nyert. Bár valóban szédítő belegondolni, hogy a lenyűgöző négyezer éves sírhelyeket emberek építették az ókorban, de ez kétségkívül így történt. Bár a mai napig nincs általánosan elfogadott érvelés azzal kapcsolatban, hogy pontosan miként húzták fel az ókori csodákat, azonban annyi biztosnak mondható, hogy nem az űrlények, hanem emberek tették. Az is népszerű vélekedés, hogy a piramisokat zsidó rabszolgák építették. Csakhogy az építőmunkások sem zsidók, sem rabszolgák nem voltak. A piramisokat nem rabszolgák, hanem fizetett munkások húzták fel, és a zsidók ekkor még sehol nem voltak.
Az „első éjszaka joga”
Egy hiedelem szerint a földesúrnak jogában állt eltöltenie a nászéjszakát jobbágya vagy vazallusa menyasszonyával. Mára minden történész egyetért abban, hogy soha nem létezett ilyen jog. Egyrészt az egyház sem tűrte volna el, másrészt a női szüzesség iránt érzett mély tisztelet a középkori lovageszme megcáfolhatatlan eleme volt.
Spanyolnátha eredete
A világ egyik legpusztítóbb járványaként emlegetett spanyolnátha valójában nem Spanyolországból ered. A spanyolok valószínűleg nem örülnek annak, hogy a név szerint őket hozzák összefüggésbe ezzel a tragédiával, amely milliók életét követelte, többek között Szabó Ervin és Kaffka Margit halálát is okozva. Az igazságtalanság még ennél is nagyobb, mivel a betegség nem ott, hanem az Egyesült Államokban, Németországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban jelent meg először az 1918-1919-es években. Az első világháború alatt zajló cenzúra miatt azonban ezekről az esetekről nem számoltak be kiterjedten. Mivel Spanyolország semleges maradt a háborúban, az ottani sajtó szabadon beszámolhatott a járványról, ami miatt kialakult az a téves nézet, hogy a járvány forrása Spanyolország lett volna.
Einstein és a matek
Vélhetően nagyon sok, matematikából bukdácsoló diák nyugtatta már magát azzal, hogy a tantárgy olyan nehéz, hogy még a nagy Albert Einstein is megbukott belőle. Csakhogy ez egyáltalán nem igaz: a híres tudós egészen kiskorától kezdve kiemelkedően teljesített matematikából. Elmondása szerint már tizenöt évesen elsajátította az integrálszámítás és a differenciálszámítás képességét.
(Borítókép: Gízai piramisok. Fotó: Ratnakorn Piyasirisorost/Getty)