A cápák szaglását tesztelte egy rendhagyó kísérlet során Mark Rober, a NASA egy korábbi mérnöke. A férfi célja az volt, hogy gátat szabjon a sztereotípiának, miszerint a tengeri ragadozók több mint egy kilométerről, mikroszkopikus koncentrációban is képesek megérezni a vér szagát. A kísérlet megdöbbentő eredménnyel zárult.

Sokakban él az a meggyőződés, hogy a cápák valódi predátorként vadásznak a vizekben, ugyanis egy cseppnyi vér szagát is képesek több mint egy kilométer távolságból megérezni. Ezt a feltevést tette próbára a NASA egy korábbi mérnöke, Mark Rober, aki egy csepp vért csöppentett a tengervízbe a Bahamák partjaitól nagyjából 32 kilométerre. A célja az volt, hogy egy egyénileg fejlesztett műszer segítségével kiderítse, a cápák valóban minden más elé helyezik-e a vér szagát, illetve hogy egy csepp vért megéreznek-e több mint egy kilométeres távolságból.

A kísérlethez négy szörfdeszkát engedett útnak, mindegyikből másféle folyadékot a vízbe eresztve. Az egyikben halolaj, a másodikban tengervíz, a harmadikban vizelet, a negyedikben pedig tehénvér volt.

A folyadékokat egy órán keresztül eresztették a tengerbe, közben drónok segítségével élő légi felvételeken figyelték, hogy melyik deszka hány cápát vonz.

Az első tíz percben semmi sem történt a deszkák körül, ami Rober szerint megnyugtató lehet azok számára, akik attól tartanak, hogyha valamilyen oknál fogva vérezni kezdenek vagy vizelnek, akkor azonnal magukhoz vonják a cápákat. 

„Bebizonyosodott, hogyha valaki megvágja magát és esetleg sok vért is veszít, semmi sem történik, úgy se, ha körülötte 45 méteres körzetben cápák vannak” – vázolta a kezdeti helyzetet a szakember. A tengeri ragadozók aktivitása 20 perc után volt észlelhető, habár a cápák még ekkor sem úsztak közvetlenül a deszkákhoz. A kísérlet végére Rober azt látta, hogy négy cápát a halolaj vonzott, a tengervizet és a vizeletet egyetlen ragadozó sem közelítette meg, 

a vért pumpáló deszkához ugyanakkor 41 cápa rajzott.

Azok után, „hogy megcáfoltunk néhány szörfös mítoszt a vizelettel kapcsolatban és bebizonyítottuk, hogy a cápák minden bizonnyal jobban kedvelik a vért, mint bármi mást, amit teszteltünk, az igazi kérdés az, hogy pontosan mennyi vér érdekes a számukra” –  folytatta a NASA korábbi alkalmazottja. Ezt volt hivatott vizsgálni a második teszt, amelynek során Rober és a legénysége a saját vérükkel kezdtek kísérletezni. Négy vérrel teli zacskót helyeztek el két deszkán, közéjük pedig tengervizet tette kontrollcsoportként. Az egyik deszkáról percenként egy csepp vért engedtek a vízbe, míg a másikról négy másodpercenként egy cseppet.

A kutatócsapat eredményei szerint egy óra alatt egyetlen cápa sem közelítette meg egyik deszkát sem.

„Ez semmiképpen sem volt tökéletes kísérlet, de azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ha egy cápát sem vonzott percenként 15 csepp emberi vér egy cápákkal teli környéken, akkor valószínűleg senkinek sem lesz gondja egyetlen karcolással, legalábbis pár csepp vér biztosan nem vonzza oda a ragadozókat” – summázta a kísérlete eredményeit Mark Rober.

(LADBible)

(Borítókép: Cápák. Illusztráció: Getty Images)