A Velvet korábban már összeszedte a legnagyobb hazai árvizeket, azonban ezúttal a listát kiegészítettük a halálos áldozatok számával, és ez alapján veszélyesség szerint rangsoroltuk az ország legveszedelmesebb árvizeit. Magyarország történetében több emlékezetes és pusztító árvíz is mély nyomokat hagyott bennünk, most pedig újra aktuálissá vált a téma, ahogyan az országot újabb árvíz fenyegeti.
Íme, ezek voltak hazánk legnagyobb árvizei
Az 1838-as pesti árvíz
1838 januárjának elején jelentős mennyiségű csapadék hullott a Duna vízgyűjtő területére. Márciusban, amikor hirtelen megkezdődött az olvadás, hatalmas árhullám indult el a folyón. A Duna jege megmozdult, de a szabályozatlan folyó kanyarulataiban a jégtáblák lassan haladtak, feltorlódtak, és visszaduzzasztották a vizet. Március 13-án a jégtorlasz először megnyílt, majd újra összezárult, és másnap a Duna kilépett medréből, elárasztva Pest bal partját. Báró Wesselényi Miklós, aki hősiesen részt vett a mentésben, így emlékezett: „Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek”. A tetőzéskor Józsefváros, Erzsébetváros és Ferencváros nagy részét több mint két méteres víz borította.
Az 1838-as árvíz 153 halálos áldozatot követelt, közülük 151-en Pesten vesztették életüket.
Az 1879-es szegedi árvíz
1879.március 12-én, a hajnali órákban a Tisza áttörte a gátat és elöntötte Szegedet. A tavaszi árvíz óriási károkat okozott a városban. A katasztrófát egy gátszakadás idézte elő, amely a várostól körülbelül 20 kilométerre, Petresnél történt. A víz elborította Szeged nagy részét,
a tragédiában 151 helyi lakos vesztette életét.
2000-es árhullám a Tiszán
Újabb nagy árhullám vonult le a Tiszán és mellékfolyóin 2000. április 8. és május 9. között, ezért a kormány árvízi veszélyhelyzetet rendelt el. Rendkívüli készültség volt a Tisza, a Lónyai-főcsatorna, a Szamos, a Kraszna, a Bodrog, a Sajó, a Körösök, a Hortobágy-Berettyó egyes szakaszain.
A katasztrófának egy halálos áldozata volt: a megáradt Takta folyóba fulladt csónakkal egy ember
2013. június 9-i árvíz
2013. június 9-én kora délután, 891 centiméterrel megdőlt a Budapesten eddig mért legmagasabb árvízi Duna-vízállás rekordja. Legnagyobb folyamunk a főváros és az osztrák határ között mindenütt rekordokat produkált. Az biztos, hogy a 2013-as nemcsak hazánkban, de egész Közép-Európában a történelem legsúlyosabb árvizei közé tartozott.
A hatalmas árvíz ellenére nem volt halálos áldozat, és eltűntekről sem tudni.
2006-os árvíz a Dunán és a Tiszán
Ez az árvíz azért volt különleges, mert viszonylag ritka, hogy egyszerre induljon el árhullám a Dunán és a Tiszán, valamint mellékfolyóikon. Ez a természeti katasztrófa a két nagy folyó vízgyűjtő területén lehullott hatalmas mennyiségű hó hirtelen olvadása miatt következett be. A Tisza legmagasabb árvízi vízszintjét 2006. április 21-én mérték, ekkor a szegedi vízmércén 1009 centiméter volt a vízállás.
Ez a természeti katasztrófa szintén nem járt halálos áldozatokkal.
(Borítókép: Az áradó Duna elöntötte a budai rakpartot 2013-ban. Fotó: Gudella/Getty)
