A kálium-jodid egy olyan étrendkiegészítő, mely kis adagban fogyasztva támogatja a pajzsmirigy egészséges működését és a kiegyensúlyozott anyagcserét.
Ekkor használható nagy dózisban a jód
A kálium-jodidot rendkívüli helyzetekben nem csak a pajzsmirigy egészséges működésének érdekében használják. Egy nukleáris baleset, szivárgás, vagy netán atomkatasztrófa idején radioaktív szennyezés kerülhet a légkörbe, amely sugárzó jódot is tartalmaz.
Kelet-Európában sokan emlékezhetnek rá, hogy a csernobili és a fukusimai atomkatasztrófa után is jódtablettát osztottak az embereknek. A sugárzást az érzékszerveink nem észlelik, színtelen, szagtalan, lényegében láthatatlan veszély, ezért a hatóságok folyamatos méréseire kell hagyatkozni a veszély megállapításában. A sugárzó jód az emberi szervezetbe kerülve károsítja a sejteket, a 131-es és 133-as jód izotóp pedig bizonyítottan pajzsmirigyrákot okoz.
Nem mindegy, hogy milyen jódtabletta
Azt már lehet, hogy kevesebben tudják, hogy az ilyenkor kiosztott, hozzávetőleg 100 milligramm kálium-jodid-hatóanyagú tabletta három nagyságrenddel több hatóanyagot tartalmaz , mint a patikákban kapható, jódhiányosoknak árult 100-200 mikrogrammos termékek.
Ez pontosan azt jelenti, hogy ezer darab tablettát kellene bevenni a száz mikrogrammosból ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű hatóanyag jusson a szervezetünkbe.
A „jódtúladagolásra” nukleáris vészhelyzetben azért van szükség, hogy a pajzsmirigy maximálisan telítődjön kálium-jodiddal, így ez az állapot képes lehet megakadályozni a radioaktív jód helyi felszívódását.
Magyarországon egyébként a Paksi Atomerőmű környezetében lévő településeken – kijelölt gyógyszertárakban és polgármesteri hivatalokban – tartanak nagydózisú jódkészítményeket, melyeket veszélyhelyzet esetén felszabadíthatnak.
(Borítókép: Nukleáris vészhelyzetet vizsgáló tudósok. Illusztráció: Kmatta/Getty)