Álnok, manipulatív módszereknek vannak kitéve azok a személyek, akik egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatban élnek. A bántalmazó fél önmagát gyakran ártalmatlannak állítja be, a problémákért pedig különböző okokból a párját hibáztatja. A partner így könnyen összezavarodik, az alattomos taktikák pedig sok esetben csak később nyernek értelmet, ám a legtöbbeknek akkorra már olyan szinten lecsökken az önbizalma, hogy nem képesek kilépni a kapcsolatból, mert elhiszik, hogy másnak nem fognak kelleni.
Amy Lewis pszichoterapeuta nemrég ugyanerre hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy az áldozatok sokáig nem tudják, hogy a bántalmazóik milyen módszerekkel próbálják lerombolni az önbecsüléseket azért, hogy irányítani tudják őket. Ráadásul azzal, hogy mindig ők próbálják helyrehozni a dolgokat, csak még rosszabbul érzik magukat. Ezzel szemben a bántalmazók egy vonzó képet mutatnak magukról, meggyőzve másokat arról, hogy értékes emberek, akik nem lehetnek bántalmazók. A látszólag odafigyelő és gondoskodó viselkedésük a többi ember felé pedig csak még több okot ad az áldozatnak arra, hogy önmagát hibáztassa.
Ez a fajta burkolt bántalmazás nemcsak párkapcsolatban lehetséges, hanem előfordulhat szülő és gyerek között, valamint a munkahelyen is. A bántalmazó ilyen esetekben is arra törekszik, hogy fájdalmat és stresszt okozzon az áldozatának, szintén nehezen észrevehető módszerekkel. A Better Help szerint ezek a következők:
- „Gázlángolás”: rejtett bántalmazás esetén sem a bántalmazó, sem az áldozat nem beszél arról, hogy mennyit árt a másiknak az egyik fél viselkedése. Ha az áldozat mégis felhozza, akkor a bántalmazó semmibe veszi a mondandóját, és eléri, hogy összezavarodjon, és bűntudatot érezzen. Ezért az áldozatok egy idő után azt hiszik, hogy meg fognak bolondulni, és hogy csak saját maguknak köszönhetik, hogy a másik bántja őket. A rejtett bántalmazás áldozatai sokszor fel sem ismerik, hogy abúzus éri őket.
- Áldozathibáztatás: a bántalmazó gyakran az áldozatot okolja a viselkedéséért. Egy gyereknek például azt mondhatja, hogy „nem hagyott neki más választást, meg kellett ütnie”.
- Bűntudatkeltés: mivel a bántalmazók folyamatos feszültségben tartják a másik felett, hogy megőrizzék a fölényüket, a rejtett bántalmazás áldozata szégyent, bűntudatot és zavartságot él át.
- Fenyegetés: az erőszakkal való fenyegetés gyakori jele a rejtett bántalmazásnak. Az érzelmi vagy mentális erőszak megingathatja az ember biztonságérzetét, önértékelését, akár fizikailag is károkat okozva.
Van kiút
A rejtett bántalmazásból való felgyógyuláshoz az áldozatnak először önmagát kell megerősítenie. Meg kell tanulnia bízni és hinni magában mások támogatása nélkül, sokan ugyanis máig nem értik meg az érzelmi bántalmazás lényegét, működését. A következő lépések segíthetnek abban, hogy valaki az ösztöneire hallgasson:
- próbálja meg gondolatokká formálni mindazt, amit a gyomrában érez;
- kérdezze meg önmagától, hogy milyen fizikai érzéseket tapasztal a testében;
- kategorizálja az érzelmeit lehetőleg három szóval, ami leírja őket: például dühös, elárult, összezavarodott.
Az érzelmi bántalmazás áldozata gyakran érez bűntudatot, félelmet, zavarodottságot és szégyent. Ezek az érzések arra utalnak, hogy a bántalmazó fél megpróbálja érvényteleníteni a másik megéléseit, érzelmeit, gondolatait. Az érvénytelenítés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy valakit manipulálni és irányítani lehessen. Az egyetlen út a szabaduláshoz a bántalmazó kapcsolatból való kilépés, ám ez a fentebb részletezett okok miatt nem megy egyről a kettőre. Segítheti ugyanakkor az áldozatot önmaga megerősítésben és így a kapcsolat lezárásában többek között a NANE Segélyvonala (06-80-505-101), egyes támogató csoportok és terápia, jogi kérdésekben pedig a PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata (06-80-80-8081).
(Borítókép: Sértődöttség. Illusztráció: Getty Images)
