Nagyon nagy Ő, 2001
Jack Black vígjátékai sosem a finomkodásról szóltak, ebben a filmben pedig a felszínesség kritikáját oltották egy romantikus komédiába az ő főszereplésével. Habár elsőre jól hangzik, hamar kiderül, hogy a filmben elhangzó „viccek” fele a túlsúlyos embereket célozza, a másik fele pedig kifejezetten kínos. A 2000-es években ugyan nagyon nagy divatja volt a body shamingre alapuló poénoknak, ez a féle humor az empátia teljes hiányára épül.
Csajozós film, 2006
Bármelyik Jason Friedberg és Aaron Seltzer által készített vígjáték – a Csajozós film mellett például a Bazi nagy film, a Spárta a köbön, a Katasztrófafilm, vagy a Vámpíros film című produkció – elméletileg egy paródiafilm, vagyis más alkotások kifigurázása. Ezek a produkciók ugyanakkor csak annyira „paródiák”, mint amennyire az a poén vicces, amelyek csak egy ember nevet – és az is kínjában. A filmekben szereplő viccek ugyanis mindössze abból állnak, hogy valaki elesik vagy leönti magát.
Dumb és Dumber – Dilibogyók, 1994
A Dumb és Dumber valóságos kultfilm, ugyanakkor ha valaki ezt tartja a humor csúcsának, valószínűleg már akkor is elneveti magát, ha valaki annyit mond, hogy „puki”. A film humora nagyjából egy 8 éves fiú iskolai „viccfüzetére” emlékeztet.
Görögbe fogadva, 2009
Szintén egy 2000-es években készült vígjáték, amely nemcsak a sztereotípiákkal, hanem a jó ízléssel is küzd. Miért nem működik? Mert ha a poénok ötödször is ugyanúgy történnek, az már nem humor – jegyzi meg a TWN.
(Borítókép: Jelenetkép a Dumb és Dumber című filmből. Fotó: Getty Images)
