Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még februárban közölte, hogy orosz dróntámadás érte a csernobili atomerőmű fölé emelt védőépítményt, amelynek helyreállításáért most nemzetközi összefogásra lenne szükség.

A csernobili erőmű sérülésének következtében az eredetileg 100 évre tervezett szarkofág már nem tudja megfelelően ellátni védelmi funkcióját, és helyreállítása nemzetközi összefogást igényel – írta meg a HVG.

Az erőművet az 1986-os katasztrófát követően ideiglenesen egy betonszarkofággal zárták le, amely azonban nem nyújtott teljes védelmet a sugárzással szemben, ráadásul az idő múlásával statikai problémák is jelentkeztek. Emiatt 2010 és 2019 között nemzetközi együttműködés keretében egy új, acélból és más fémekből álló borítást építettek a régi szerkezet fölé, amelyet már egy évszázadra terveztek.

A búra azonban még javában a tervezett élettartama alatt károsodott: idén februárban egy dróntámadás nyomán keletkezett sérülés miatt már nem tudja megfelelően elszigetelni a radioaktív maradványokat. A helyreállítás költségeit több millió dollárra becsülik.

Ekkora a sugárzás

A csernobili erőmű környezetére egyelőre nincs hatással a baleset, vagyis a sugárzás szintje nem lett nagyobb.

Ami a 4-es reaktor alatt kialakult, híres „Elefántláb” nevű radioaktív üveges anyagot illeti: ennek közelében a sugárzás egykor több tízezer millisievert/óra volt – ez másodpercek alatt halálos dózist jelentene.

Ma ezek a szintek sokkal alacsonyabbak, de még mindig olyan magasak, hogy ember nem tartózkodhat ott hosszabb ideig.

Ezeknek a területét csak drónokkal és robotokkal tudják mérni. A lehetséges veszélyek miatt a helyreállítás sürgős, de a munkálatokat csak a helyszínen lehet elvégezni, ami jelentős sugárterheléssel járhat az ott dolgozók számára. Ezért pontos sugárzási számításokra és gondos munkaszervezésre van szükség, többek között a dolgozók váltásának gyakoriságát is előre meg kell határozni.

(Borítókép: Csernobil Atomerőmű. Fotó: German Meyer/Getty)