Odakint lehet akár 30 fok is, a repülőtéri terminálban mégis pillanatok alatt előkerülhet a pulóver.

Bizonyára sokan szembesültek már azzal a kellemetlen ténnyel, hogy a terminálok gyakran jóval hűvösebbnek érződnek, mint ami indokolt lenne, ennek pedig több oka is van. Fontos tudni,hogy egy repülőtér hűtése és fűtése sokkal bonyolultabb feladat, mint egy lakásé vagy egy átlagos irodaépületé, ugyanis a mérnököknek egyszerre kell kezelniük a hatalmas belső tereket, a folyamatosan nyíló ajtókat, a repülőgépek és kiszolgálójárművek kipufogógázait, valamint a több ezer utas által termelt hőt is. 

A megfelelő hőmérséklet

Az épületek fűtési, szellőztetési és légkondicionáló rendszereivel foglalkozó szakmai szervezetek a repülőtereken körülbelül 21–24 Celsius-fokos belső hőmérsékletet tartanak megfelelőnek. A gyakorlatban általában 21–22 fok körüli értékre törekednek, ezt azonban az energiafelhasználásra vonatkozó szabályok és az épület adottságai is befolyásolják. Ez a hőmérséklet persze önmagában nem tűnik különösebben alacsonynak, azonban a hidegérzetet nem kizárólag az határozza meg, hogy hány fok is van a terminálon. A páratartalom, a környező felületek hőmérséklete, a légmozgás, az öltözet és az anyagcsere is számít, de sokan leginkább a folyamatos légáramlás miatt érezhetik úgy, mintha túl alacsonyra állították volna a klímát.  

Hideg levegő érkezik 

A légkondicionáló rendszerek hűtési üzemmódban nagyjából 13 Celsius-fokos levegőt fújhatnak ki. Ez amúgy nem csupán a repülőterekre jellemző, az irodaházak rendszerei is hasonló módon működnek. A hideg levegőnek elvileg össze kell keverednie a helyiség melegebb levegőjével, és mire eléri az embereket, már kellemesebb hőmérsékletűvé válik, de ha valaki egy ilyen légsugár útjába kerül, akkor rövid időre jóval hidegebbet érezhet a terminál átlagos hőmérsékleténél. 

Nehéz felfűteni 

Emellett nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a hideg levegő viszonylag könnyen eljut a nagy terek távolabbi részeibe, a meleg levegő viszont felfelé száll. Ez pedig azt is jelenti, különösen nehéz elérni, hogy a repülőtéri váróterek ülőhelyeinél és a padlóhoz közelebb is kellemes legyen a hőmérséklet.

A takarékosság is szerepet játszik

Egy nagy nemzetközi repülőtér fűtése és hűtése elképesztően sok energiát fogyaszt. A Seattle–Tacoma repülőtér havi villanyszámlája például elérheti az egymillió dollárt, vagyis átszámítva a több százmillió forintot. Az üzemeltetők ezért minden lehetőséget kihasználnak az energiafogyasztás csökkentésére. 

A repülőtér csak átmeneti tartózkodási hely

A terminálokat úgynevezett tranzitterekként tervezik, vagyis az utasok elvileg csak korlátozott időt töltenek bennük. A gyakorlatban persze egy járatkésés vagy hosszú átszállás könnyen többórás várakozást eredményezhet. A tervezés során mégis abból indulnak ki, hogy az emberek folyamatosan érkeznek és távoznak, ezért a tökéletes hőkomfort sokszor háttérbe szorul a levegőminőség, a biztonság és az energiahatékonyság mögött.

Így lehet kevésbé kellemetlen a várakozás

A gyakran utazók szerint még nyári útnál is érdemes egy könnyű pulóvert vagy nagyobb sálat tenni a kézipoggyászba. Erre a repülőgépen is szükség lehet, ahol szintén gyakran hűvös a levegő.

(Reader's Digest)

(Borítókép: Getty Images)