A chilei bányakatasztrófa történetét a napokban már felidéztük: 33 bányász 69 napot töltött a föld alatt, mielőtt egy minden részletében rendkívüli mentőakcióval sikerült őket felszínre hozni. A történet apropóját a National Geographic új, háromrészes dokumentumsorozata, a Chilei bányakatasztrófa: Versenyfutás az idővel adta, amely korábban nem látott, a bányában készült felvételekkel és az érintettek visszaemlékezéseivel mutatja be a történteket. Ezúttal olyan mentőakciókat gyűjtöttünk össze a NatGeo segítségével, amelyekben nem egyetlen ország vagy szervezet tudása jelentette a megoldást. A thaiföldi barlangi mentéstől Haitin át a magyar szakemberek nemzetközi bevetéseiig több olyan eset is akad, ahol különböző országok mentői, orvosai, mérnökei vagy éppen űrkutatási szakemberei dolgoztak együtt azért, hogy életeket mentsenek.

Thaiföld: kilenc nap után találták meg a barlangban rekedt gyerekeket

2018 nyarán 12 fiatal futballista és edzőjük rekedt a thaiföldi Tham Luang-barlangrendszerben, miután a heves esőzések miatt elárasztotta a víz a járatokat. Kilenc napig nem tudták, életben vannak-e, végül brit barlangi búvárok találtak rájuk, több mint három kilométerre a bejárattól. A megtalálás azonban még csak a kezdet volt. A szűk, részben teljesen víz alá került járatokon keresztül kellett biztonságosan kijuttatni őket, sok helyen szinte nulla látótávolság mellett. A thai egységek munkájába brit, ausztrál, dán, svéd, amerikai és kínai szakemberek is bekapcsolódtak, a víz kiszivattyúzásához pedig Csehországból érkezett segítség. A mentés végül több ország barlangi búvárainak, orvosainak és műszaki szakembereinek összehangolt munkájával sikerült.

Haiti: több mint száz embert hoztak ki élve a romok alól

A 2010-es haiti földrengés után romba dőlt épületek ezrei között indult meg a túlélők keresése. A helyi mentők mellé rövid időn belül a világ számos országából érkeztek városi kutató-mentő csapatok. Az ENSZ későbbi összesítése szerint mintegy 60 nemzetközi USAR-egység dolgozott a térségben, amelyek 132 embert mentettek ki élve a romok alól. Sok sérült már a helyszínen életmentő ellátást kapott, még azelőtt, hogy nagyobb egészségügyi egységeket és tábori kórházakat sikerült volna felállítani. A műveletben a helyiek terepismerete és a külföldről érkező csapatok speciális felszerelése egyaránt nélkülözhetetlen volt.

Chile: még a NASA szakembereit is bevonták a 33 bányász megmentésébe

2010 augusztusában 33 bányász rekedt mintegy 700 méter mélyen egy chilei bánya omlása után. Hetekig kellett úgy életben tartani őket, hogy közben a felszínen folyamatosan dolgoztak a kijuttatásuk módján. A chilei kormány végül egészen szokatlan helyről is segítséget kért: a NASA orvosokból, pszichológusból és mérnökből álló csapatot küldött Chilébe. Az űrügynökség szakemberei az elszigeteltség, a bezártság és a szélsőséges körülmények között végzett hosszú távú tartózkodás során szerzett tapasztalataikat hasznosították. A bányászokat végül egy mindössze 54 centiméter átmérőjű mentőkapszulával hozták felszínre. Összesen 69 napot töltöttek a föld alatt. A történetet a National Geographic Chilei bányakatasztrófa: Versenyfutás az idővel című háromrészes dokumentumsorozata is feldolgozza, melynek előzetese ITT érhető el a széria a Disney+-on tekinthető meg. 

Magyar mentőcsapatok a világ több pontján

A magyar mentőcsapatok az elmúlt évtizedekben számos külföldi katasztrófa után bekapcsolódtak a mentésbe. A 2023-as törökországi és szíriai földrengés után például 167 magyar mentő és 29 keresőkutya dolgozott a térségben. A HUNOR Mentőszervezet mellett több civil csapat is részt vett a munkában, köztük a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat. Magyar szakemberek korábban Haitin, Nepálban, Srí Lankán és Szerbiában is segítettek. Ugyanebben az évben a Magyar Barlangi Mentőszolgálatra egy egészen más helyzetben volt szükség: egy amerikai barlangkutató több mint egy kilométerrel a felszín alatt lett életveszélyesen rosszul a dél-törökországi Morca-barlangban. A magyar csapat intenzív terápiás ellátással stabilizálta az állapotát, majd más országok szakembereivel együtt kezdődhetett meg a felszínre hozatala. A mentést a nagy mélység és a szűk barlangi járatok is nehezítették, ezért a kutatót csak több szakaszban lehetett feljuttatni. A műveletben több ország barlangi mentői és egészségügyi szakemberei dolgoztak együtt.