horoszkóp
492766017

Szokott kávét inni? Gratulálunk, ön is felel a bengáli tigrisek támadásaiért!

2015.04.22. 10:14

Idén januárban örvendetes híreket olvashattak azok, akik érdeklődnek a bengáli tigrisek sorsa iránt. Egy csomó cikk jelent meg arról, hogy az indiai tigrispopuláció négy év alatt nagyjából 30%-kal gyarapodott, ami igazán szép dolog. A világon nagyjából 3500-4000 bengáli tigris él, ebből a januári mérések szerint kb. 2200 van Indiában.

Egy most megjelent tanulmány (PDF) viszont arról ír, hogy a helyzet nemhogy nem lett rózsásabb az utóbbi négy évben, hanem sokkal komolyabb a probléma, mint azt a legtöbben sejtik - írja a The Daily Beast.

Egyrészt a mostani felmérést a korábbiaknál jóval pontosabb módszerekkel végezték el. Eddig jellemzően az állatok egyedi lábnyomait igyekeztek azonosítani, amikor felmérték a populációt, most viszont fotócsapdákkal számolták az állatokat (ezek gyakorlatilag automata, mozgásérzékelős fényképezőgépek). Ráadásul a korábbinál nagyobb területen végezték el a felmérést.

Másrészt, és ez ijesztőbb része a dolognak, a tanulmány arról szól, hogy a bengáli tigrisek élőhelyét súlyosan veszélyezteti a brazil kávéipar. Elsőre elég szürreálisan hangzik, de kifejtve máris egészen magától értetődő lesz.

Arról van szó, hogy Brazíliában évek óta egyre súlyosabb aszályok vannak, amik veszélybe sodorták az ország egyik fő bevételi forrását: a kávétermesztést. A folyamat nem újkeletű, a tanulmány készítői a 90-es közepe óta gyűjtik az adatokat. Az aszályok miatt drágább lett a brazil kávé, ezért India helyzetbe jött: jövedelmező vállalkozás lett Indiában kávét termeszteni.

A kávéültetvényekhez egy csomó trágya kell, a természetes trágyához pedig egy csomó szarvasmarha. Az indiai kávétermesztők száma a 90-es évek óta megkilencszereződött a tanulmány szerint.

Ez pedig azt hozta magával, hogy nagyon sok trágyára van szükség. Ráadásul a trágya jó üzlet, egy teherautónyi trágyát nagyjából 100 dollárért tudnak értékesíteni az ezzel foglalkozó munkások, ami sokkal jobb pénz, mint amit egyébként például sima földműveléssel meg tudnak keresni adott idő alatt. Ezért egy csomó földművelő elkezdett a bengális tigriseknek is otthont adó erdős területek felé terjeszkedni, hogy legelőket alakítsanak ki, hogy minél több szarvasmarhát tudjanak tartani, hogy minél több trágyával tudják kiszolgálni a kávétermesztőket.

A Bandipur Nemzeti Park közelében élő földművelők 17-szer gyorsabb ütemben növelték az szarvasmarha-állományukat, mint az India többi részén élő földművesek. A Bandipur Nemzeti Park a világ talán legfontosabb tigrisrezervátuma, nagyjából 1700 tigrisnek ad otthont, ami a világ tigrisállományának körülbelül a fele. De a nemzeti parkon kívül is él néhányszáz tigris.

Amiatt viszont, hogy csökken az erdős terület, egyrészt egyre gyakoribbak lesznek a konfliktusok a tigrisekkel, másrészt a tigrisek kisebb területre tömörülnek össze. Emiatt is lehet, hogy a mostani egyedszámláláskor annyival több állatot számoltak össze, mert a tigrisek bezsúfolódnak a nemzeti park területére.

A kávé ára az eltelt évek alatt nagyjából rendeződött, viszont a trágyaeladásból élő földművesek értelemszerűen nem akartak visszatérni a kevésbé jövedelmező gazdálkodáshoz, ezért nem csökkent a szarvasmarha-állomány. Ehelyett inkább meglovagolták a mostanában divatos organikus, öko-, fair trade, akármilyen hullámokat, és a trágyát elkezdték inkább gyömbértermesztőknek eladni.

India déli részén a tigrisek, a szarvasmarhák és az emberek már-már veszélyesen közel élnek egymáshoz, ami sok támadáshoz vezet. A tigrisek próbálnak vadászni a beszűkült vadászterületen, ami ráadásul tömve van olyan állatokkal, amiket könnyűszerrel el tudnak kapni. Az emberek próbálják megvédeni az állatállományaikat és a földjeiket. A szarvasmarhá, pedig. Nos, ők talán az igazi vesztesei az egész dolognak.

Sokáig azt hitték, Indiában elég, ha csak az ipari fakitermelést és a bányászatot tiltják meg a tigriseknek otthont adó erdőkben és azok környékén, ezzel elegendő területet tudnak hagyni a tigriseknek, de mostanra nyilvánvalóvá vált, legalábbis a tanulmány szerint, hogy komolyabb szabályozásokra van szükség, mert az állattartás is kiszorítja a megmenteni kívánt tigriseket a természetes élőhelyükről.

Indiában jelenleg dél-amerikai példákból próbálnak kiindulni, Mexikóban és Argentínában is sikeresen megoldották, hogy a jaguárpopuláció fenntartásáért tett intézkedések ne hátráltassák az ipari termelést.

A Bandapur Nemzeti Park közelében már végeztek néhány kisebb léptékű kísérletet, hogy hogyan tudnának a tigrisek és a helybéliek békében együtt élni. Első körben a földművelők támogatást kaptak, hogy napelemes villanypásztorral kerítsék körbe a legelőiket, így a tigrisek nem mászkálhattak be szabadon a legelőkre. Ezután már volt értelme elkezdeni arról beszélni, hogy a trágyáért tartott szarvasmarhákat lecseréljék a jóval drágább beszerzési árú, éppen ezért a tigrisveszély miatt hanyagolt tejelő tehenekre. Egyelőre úgy néz ki, az ehhez hasonló próbálkozások működhetnek.