Az MTI néhány március 15-ei megemlékezésről szóló fotó közé egyszer csak besúvasztotta a tényt, hogy a román agrárminiszter szerint a kürtőskalácsot egy román nő készítette először.

Achim Irimescu szerint az őskalácsot 1784-ben készítette egy magyar nő Erdélyben, és mivel az területileg Romániához tartozik, a tervek szerint Románia levédeti a kürtőskalácsot, mint oltalom alatt álló földrajzi jelzésű terméket, és reményeik szerint az Európai Unió ezt majd elismeri. 

Irimescu már egy ideje rugózik a témán: tavaly novemberben, a miniszterjelölti meghallgatásán is felhozta a kérdést. Akkor a magyar Földművelésügyi Minisztérium egy héttel később, november végén közölte, hogy

 a kürtőskalácsnak, mint "hagyományos különleges terméknek" az uniós bejegyeztetése érdekében lép fel. 

mennyire különleges?

Az Európai Unió eredetvédelmi szabályozása megkülönbözteti az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékeket (PGI) a garantáltan hagyományos és különleges termékektől (TSG). A kettő között az a különbség, hogy míg az előző esetében a gyártási eljárás adott szakasza egy bizonyos régióhoz kell kötődjön, a hagyományos és különleges termékeket bárhol elő lehet állítani.

(MTI)

Már ezt a cécót is érezhetnénk túlzásnak, csakhogy tavaly január óta a kürtőskalács kiemelkedő magyar nemzeti érték lett, miután a Hungarikum Bizottság felvette a Magyar Értéktárba, decemberben pedig hungarikummá nyilvánították. Ha eleget röhögtek ezen, akkor még képzeljék hozzá, hogy 

mindezen felnőtt emberek vitatkoznak, iktatnak, és terveznek kérelmeztetni, versenyt futva az idővel, és a kürtőskalács-bitorló szomszédos országokkal!

Szóval most biztosan sok állami intézményben izgulnak, mert december közepén Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár közölte, hogy várhatóan az idei első negyedév végén nyújtja be valaki Magyarország részéről a kérelmet az EU-nak, hogy a kürtőskalács hagyományos különleges termékké nyilváníttassék. 

Mit szól ehhez?

Mi az igazság?

Már eleve a tény meglephet némelyeket, hogy létezik Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület, hát még az, hogy milyen sokan vannak benne. A meglepetés azzal folytatódhat, hogy a magyarok, a románok és a szlovákok egymással perlekednek, kinek hagyományosabb a kürtőskalácsa, amikor már az ókori görögök is ettek valami hasonlót (1450-ben pedig Heidelbergben jegyeztek fel ilyesmit). Ezt nem mi mondjuk, hanem a szaktestület honlapja.