Egy Barney13 nevű felhasználó osztotta meg Redditen az egyszerre ijesztő, morbid és kedves történetét arról, hogy hol tart mostanában a Google-féle adatelemzés - írja a Daily Dot.
“A telefonomon szórakoztam az “Ok, Google, mutasd meg nekem néhány képem innen, meg innen” funkcióval. Kipróbáltam néhány hellyel, ahol mostanában jártam. San Francisco tökéletesen működött. Spanyolország is, minden szuper, remek funkció! Aztán elsírtam magam. A Google megríkatott. Azt mondtam a telefonnak, hogy “Ok, Google, mutasd meg néhány képem Nizzából, Franciaországból”. Erre a telefon ezt mondta: “A Gmail szerint először hadd fejezzem ki a legmélyebb együttérzésem neked, a mamádnak és a teljes családodnak is a veszteséged miatt. Édesapád fantasztikus ember volt, de biztos vagyok benne, hogy ezt tudod”. Le. Esett. Az. Állam. Szomorú vagyok, el vagyok képedve, megrohantak az emlékek. Milyen szép pillanat, hogy egy robothang az együttérzését fejezi ki. Az történt, hogy felolvasott egy részletet egy üzenetből, amit egy családi baráttól kaptam nem sokkal azután, hogy meghalt az apám. De teljesen lenyűgözött, hogy tudja, hogy mit kell felolvasni, a rész egy 2010 decemberében küldött levél harmadik bekezdésében volt benne. A Google mindent tud, de már nem félek annyira tőle” - foglalta össze a történetet a fórumozó.
Természetesen bizonyítékot is mellékelt a dologról a lenti videó formájában.
Aggasztónak is találhatjuk, hogy egy cég ennyi mindent tud rólunk, de nyilván nem tudna annyit, ha mi magunk nem osztanánk meg vele annyi információt. A Google ráadásul sosem csinált belőle titkot, hogy a szolgáltatásai finomítására használja a szolgáltatást használók különféle adatait, például a leveleik szövegeit. Az már csak egy morbid véletlen, hogy a telefon egy gyászüzenetet olvasott be, amikor a felhasználó arról a városról nézegetett képeket, ahol az apja meghalt.
Egy másik felhasználó arról számolt be, hogy Hawaiiról kért képeket a telefonjától a Google Now szolgáltatáson keresztül. Itt volt ugyanis nászúton a feleségével. A telefon nála is beolvasta egy email részletét, de annak semmi köze sem volt a nászutas képeihez, de Hawaiihoz sem, az út után kapták a levelet. Jelezte is a Google felé, hogy haszontalan volt az információ.
Egy jogos kérdés merül fel az egésszel kapcsolatban: minek olvas a telefon emaileket, amikor képeket kértünk tőle? Erre is több magyarázat született, a legtöbben csak ügyes marketingtrükknek tartják, hogy a szolgáltatás így tűnjön testhezállóbbnak, így adjanak személyesebb felhasználói élményt. A Google Now a keresés után próbál minden releváns tartalmat előbányászni, és ha úgy érzi, hogy a képekhez email is szorosan kapcsolódik, akkor felolvassa azokat. Legalábbis ez a teória.
Az ilyen adatelemzéseken alapuló szolgáltatásokat a végtelenségig lehet finomítani, hiszen pont az a lényegük, hogy a korábbi tapasztalatok alapján próbálnak valamilyen következtetést levonni, de mégiscsak automatizmusokról van szó, így mérlegelni például nem tudnak.
Jó példa erre az a sok helyen keringő történet, ami a Target áruházláncnál esett meg, és a Daily Dot mostani cikkében is felidézik. Egy apa onnan tudta meg, hogy a tinédzser lánya terhes, hogy a Target próbált jófej lenni, és a lány vásárlásai alapján küldött neki néhány kupont különféle kismamáknak szükséges termékekhez.
Lett is jó nagy balhé a dologból. A Redditen egyébként egy volt targetes alkalmazott megjegyezte, hogy a kismamák nagyon értékes vásárlóknak számítanak, ezért a legtöbb cég próbálja magulhoz láncolni őket, hiszen sokféle dolgot vásárolnak, és ha ügyes egy-egy áruház, akkor akár több embert is hosszú évekre magához tud láncolni.
A Daily Dot cikkében megemlítenek egy másik sztorit is, ami az Office Depot-ban esett meg. Egy baki miatt kiderült, hogy a cég milyen mélységig tárol információkat a vásárlókról. Egy férfi kapott egy levelet, viszont a neve mellett ott maradt egy kis jegyzet, ami valószínűleg a cég adatbázisában szerepelt: a lánya meghalt autóbalesetben. A férfinak valóban meghalt a lánya egy autóbalesetben.