A bizonytalan, szorongó kötődésű emberek (vagyis, akik nagyon vágynak az intimitásra, de félnek attól, hogy párjuk elhagyja, vagy nem szereti őket) nagyobb mértékben mutatják a mobiltelefonhoz való kötődés jeleit - derült ki az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársainak közös felméréséből.

Azon talán nem lepődnek meg annyira, hogy korábban már igazolták kutatásokkal, hogy az emberek többségét stresszeli, ha valamiért nélkülöznie kell a mobiltelefonját, például, mert otthon felejti, vagy lemerül. De itt most nem erről van szó.

A közelség-keresés és az elváláskor jelentkező (szeparációs) stressz a társas kötődés legfontosabb jellemzői. Ezt mutatja minden gyerek a szülei felé, és felnőttként is kötődünk például a szerelmi partnerünkhöz, a családtagjainkhoz,  vagy legjobb barátunkhoz. A mobiltelefon egyszerre egy eszköz, mellyel ezek a kötődési kapcsolatok fenntarthatók, erősíthetők, de egyúttal maga is a kötődés tárgyává válik: keressük a közelségét, és a tőle való elszakadás esetén stresszt mutatunk. 

- mondta Konok Veronika, a Computers in Human Behaviour nevű szakfolyóiratban megjelent publikáció szerzője.

Na de miért fontos ez?

A Miklósi Ádám által vezetett etológiai kutatócsoport szemléletváltást szeretne elérni a mobiltelefon-használatról szóló kutatásokban.

Eddig a jelenséget a függőség oldaláról közelítették meg  (hasonlóan a szerencsejáték vagy számítógépes játék-függőséghez), de egyre inkább úgy tűnik, hogy a mobiltelefonhoz való kötődés sokkal általánosabb, és gyakorlatilag minden fiatalra jellemző.
Szerencsésebbnek tűnik a jelenség etológiai megközelítése, mert így könnyebb kezelni és jobb irányba terelni, ahelyett,  hogy egy abnormális, és csak bizonyos egyénekre jellemző szélsőségként tekintenénk rá.

Hétköznapibban szólva: a fiatalok nem azért nyomkodják a telefonjukat, mert jódolgukban rászoktak, hanem azért, mert a kapcsolataikat ápolják így, a vérmérsékletüknek megfelelően. Aki aggódós, az intenzívebben.

Az emberi természet része, hogy kötődjünk másokhoz, de ennek a kötődésnek nemcsak emberek, hanem más élőlények, illetve tárgyak is lehetnek alanyai. De egyvalami közös bennük: a kötődés minősége. Akiben erősebb a szorongás, az tehát az emberekhez és a mobiljához is ugyanolyan szorongósan kötődik. 

Arra jutottunk, hogy a közelmúltban megjelent mesterséges tárgyakhoz való kötődés a kötődési folyamataink kulturális velejárója. Azok, akik szorongva kötődnek, folyamatosan keresik a kapcsolattartást és önigazolást a számítógépeken keresztüli kommunikációban is, ez pedig tovább erősítheti a másokra utaltságukat

- összegzi az eredményeket a tanulmány kivonata. A teljes irományt itt megvásárolhatja.