Gobit, a feldolgozhatatlanul cuki fejű kiskutyát és választott gazdáját, Dion Leonardot sok megpróbáltatás érte, mire végleg egymásra találhattak. Annyit küzdöttek a másikért, amennyit talán ember sem küzdene egy másik emberi lényért. Talán ezért ért megható és szép véget ez a história.

Történetük már-már sziruposan bájosan kezdődött: múlt hónapban Dion Leonard ausztrál születésű maratonfutó épp Kínában futotta keresztül a Góbi sivatagot egy 250 kilométeres versenyen, amikor a kiskutya mellé szegődött. 

Lelassítottam, és közben azt gondoltam, úgysem fogja bírni az egész napot, de tévedtem. Egészen a verseny végéig mellettem ügetett.

Ekkor határozta el, hogy hazaviszi magával Skóciába. Az ehhez szükséges papírokat és előkészületeket a várostól távol intézte, közben pedig egy barátja vigyázott a kis Gobira, ami annyira pazarul sikerült, hogy 

egyik pillanatról a másikra nyoma veszett. 

Leonard azonnal visszautazott Urumqiba, és őrült kampányba kezdett, hogy megtalálja a kiskutyát. Noha rengeteg segítséget kapott (leginkább a közösségi médiumoktól), öt nap keresgélés után úgy érezte, semmi esélyi nincs viszontlátnia Gobit. A gondolattól teljesen összetört. 

Mígnem egy helyi úr szerdán felhívta, hogy a plakátok és a tévéfelhívások alapján felismerte a kutyát az egyik parkban. 

A maratonfutó boldogan mesélt a BBC-nek az újratalálkozás öröméről.

Mikor Gobi meglátott, elkezdett ugrálni körülöttem és rám is, nagyon örült. Nekem pedig, azt hiszem, ez volt életem egyik legboldogabb napja. 

- tette hozzá végül. 

Forrás: BBC