A Nature magazin publikálta azoknak az amerikai tudósoknak a kutatási eredményeit, akik évtizedek óta vizsgálják az ember általános élettartamát.
Azt állítják, nagyon kevesen vannak, akik igazán magas kort érnek meg, és ahhoz, hogy egy 125 éves emberrel csak úgy összefussunk, nagyjából tízezer Föld bolygó lakosságát kéne tüzetesen átfésülni. Szerintük az emberi élet maximum 115 évre van kitalálva, és az is csak a legszerencsésebbeknek jöhet össze.
Persze ezt az elképzelést az 1997-ben, 122 évesen elhalálozott Jeanne Calment vitathatná, ha még élne. Talán az ő esetéből indulnak ki azok a kutatók, akik ellenkeznek, sőt, egyenesen lehangoló paródiaként fogják fel ezt a tanulmányt. A francia Calment akkor született, amikor még Eiffel-torony se volt, Van Gogh viszont még élt, és találkoztak is.
Azóta viszont egyszerűen nem találtak senkit, aki ilyen magas kort ért volna meg.
Na, de élhetünk örökké?
Ismert tény, hogy a várható élettartam folyamatosan nőtt a tizenkilencedik század óta, bizonyos vakcináknak, a szülés biztonságosabb körülményeinek, a rák és a szívbetegségek egyre jobb gyógyítási módjának köszönhetően. Mostanra azonban mintha megállt volna ez a folyamat.
A csapat az Eurostat halálozási adatbázisát elemezte, valamint megfigyelte a szuperszázasok (ezek azok az emberek, akik több mint 110 évesek) halálozási adatait Franciaországban, Japánban, az Egyesült Államokban és Angliában.
Az adatok azt mutatták, hogy az elmúlt két évtizedben a száz évesnél idősebb embereknél folyamatosan lassul, sőt, egyenesen csökken a várható élettartam növekedése.
Az Albert Einstein Egészségügyi Főiskola professzora, Jan Vijg azt mondta a BBC-nek, hogy 105 felett már csekély eredményeket értek el, vagyis úgy fest, ez az érték már megközelíti az emberi élet végső határát.
Míg a vizsgált százéveseket a 19. században érintette az alultápláltság és a fertőző betegségek – a himlőt is csak 1980-ban nyilvánították felszámoltnak –, a mai helyzet teljesen más. Manapság inkább az elhízott gyerekek jellemzőek, a tudósok ezért nem is jósolnak nekik túl sok évet.
Azt hiszem, elértük a felső határt és a maximális élettartam nagyjából 115 év lesz.
Linda Partridge, a UCL Egészséges Öregedés Intézetének igazgatója azt mondta, kell, hogy legyen logikus határa az emberi életnek.
Pazar tanulmány ez abból a szempontból, hogy leírja, mi történik, az viszont nem derül ki belőle, hogy mi fog.
- tette hozzá.
115? Ugyan!
James Vaupel, a Max Planck Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója a 115 éves korhatárt kifejezetten túlzónak találja, szerinte a tudósok annak idején csak azért találtak ki olyanokat, hogy 65, 85 vagy 105 év az aktuális korhatár, mert ők azt akarták, hogy annyi legyen. Szerinte ezek éppen ezért nem tudományos alapokon nyugvó állítások, csupán valamiféle vágyálom.
Ez a tanulmány nem tesz hozzá semmit a tudományos ismeretekhez, és pont arra a kérdésre nem ad választ, hogy mégis meddig fogunk élni.
Az állatkísérletek is azt bizonyítják, hogy ideális körülmények között vizsgált állatoknál is van egy határ: az egereknél körülbelül 1000 nap, a kutyáknál 5000 nap, ugyanígy, az emberek életének is van egy természetes határa.
Megállítható az öregedés?
Az igazi kihívás az öregedés megállítása lenne, erre azonban még nem vagyunk alkalmasak, már az evolúciós fejlettség szempontjából. Ehhez ugyanis olyan kísérletekre és módszerekre lenne szükség, amelyekkel meg lehetne gátolni a szervezetben lévő sejtek öregedését.
Jan Vijg szerint ehhez meg kellene változtatni az egész genetikai felállást, az emberi fajt, és talán akkor, de csak akkor lehetne bármiféle eredményt elérni. Ugyanakkor el kell fogadnunk, hogy az emberi élet határát nem lehet lényegesen kitolni.