Jennifer Ringley 19 éves volt, amikor egy netes akvárium láttán azon morfondírozott, hogy ha egy halnak is joga van megosztani másokkal a magánéletét, akkor egy tinédzser lány miért ne tehetné ugyanezt.
Az ötleten felbuzdulva webkamerákat szerelt a kollégiumi szobájának több pontjára, és onnantól kezdve nem volt megállás. Az élete minden egyes mozzanatát rögzítette, napi 24 órában, majdnem hét éven keresztül, ezek pedig azonnal mentek is a netre. Hogy miért akkora szám ez a mai világban, amikor a Való Világ mindennapos része az életünknek, és saját Facebook-oldala van a szomszéd lábkörmének is?
Csupán azért, mert Ringley úttörője volt az online-közvetített életnek, amelynek
Mire emlékszünk 1996-ból? Például arra a végtelenül kellemetlen hangra, amikor hosszú perceken át vártuk, hogy betárcsázzon végre az a nyomorult internet, vagy amikor egy 2 kilobájtos kép letöltése közben meg tudtuk főzni a vasárnapi ebédet egy tíztagú családnak. Épp ezért számított kuriózumnak, amit Ringley véghezvitt. Mivel az emberek megszokták, hogy netezés közben mindenre órákat kell várniuk, megérte nekik az is, hogy a lány videóiból
Ezek a pillanatok nem voltak a valóságtól elrugaszkodottak, sőt. Az emberek odáig voltak azért, hogy láthatták őt tanulás, fogmosás, teregetés közben, de az is nagy rajongásra adott okot, ahogy a macskájával bandázott.
Az oldala JenniCam néven futott, és kisvártatva hatalmas népszerűségnek örvendett. A napi 7 millió körüli megtekintés miatt Rigley évi 15 dollárt kért azért, hogy megmutassa mondjuk azt, hogy aznap mennyire macskaszőrös a pulóvere. Egy idő után írt róla a New York Times, és beszélgetős műsorok vendége lett, így például interjút adott David Letterman-nek is.
Persze a webes lét közben olykor problémák is felmerültek. Volt, aki arra kérte, hogy vetkőzzön le végre, amitől annyira megsértődött, hogy egy hétig szüneteltette az adást. Egyébként ennek ellenére nem volt szégyenlős, de nehéz is lett volna úgy, hogy normál esetben egy percre sem szűnt meg létezni a kamerák számára.
Nagy általánosságban egyébként a serdülők életét könnyítette meg azzal, hogy egy átlagos tini életét élte. Sokan láthatták, hogy neki is ugyanolyan problémákkal kell megküzdenie, mint nekik, hasonló korú társainak. Ringley a következőképp határozta meg webkamerás életének mozgatórugóját:
Tök mindegy, hogy nézel ki és milyen életet élsz, ugyanolyan érdekes vagy, mint mindenki, aki a tévében vagy a magazinok hasábjain szerepel.
Az oldalt 2003. december 31-én zárta be. Férjhez ment, Kaliforniába költözött, és azóta programozóként tevékenykedik.
Élvezem, hogy van privát szférám. Nincs weboldalam, nem vagyok fent Myspace-en, szóval teljesen más az életem. És bizony szeretem, hogy ennyire más.
Forrás: BBC, Wikipédia, JenniCam archív