horoszkóp
10631172 953781524635771 6856614118286817327 o

Nem biztos, hogy erre a látványra számított a búvár a Duna fenekén

2016.11.30. 14:29

November 23-án a tűzszerészeknek sikerült kiemelni a Dunából egy második világháborús bombát. A GP-1000-es típusú amerikai szerkezet több mint hetven éve feküdt a folyó fenekén. A Velvet úgy értesült, hogy közben 

nem maradt egy helyben, hanem folyamatosan görgött, sodródott a vízzel. Ha nagyobb ütés éri valamelyik végét, fel is robbanhatott volna. 

Mindez a Rákóczi-híd alatt. Egészen pontosan a bomba a hídtól délre 140 méterre, a pesti oldaltól 150 méterre helyezkedett el, öt és fél méter mélyen.

Na de ki ez a Sopronyi Richárd?

Az ipari búvárkodás mellett több búvároktatási szervezetnek, számos szakbúvár-terület oktatója, oktatóképzője (például mentő- és oxigénes elsősegélynyújtó-, gyermek-, kevertgázos-, mélymerülő, roncs-, jég alá merülő, szárazruhás, éjszakai, vagy akár kereső-kutató-búvárkodás), több mint ötezer merüléssel. 

Versenyúszóként kezdte, 1988 óta búvárkodik,1996-tól búvároktató. A Magyar Búvár Szakszövetség technikai alelnöke, és még gyerekeknek is szervez tematikus foglalkozásokat.

A folyófenéken lassan guruló bomba története ott vett fordulatot, amikor egy ipari búvárokból álló csapat – akik egy, a híd közelében lévő csatornát ellenőriztek –felfedezte. Vezetőjük, Sopronyi Richárd búvároktató számolt be lapunknak, milyen körülmények között találták meg a 70 éve a híd alatt lapuló robbanószerkezetet és utána mi lett vele. 

Mit csinál az ipari búvár?

Például ellenőrzi a hidak, hídpillérek, csatornák, víztározók vagy mederfenék állapotát, nem könnyű feladat, mert a folyók fenekén általában a látótávolság 20 centi – jó esetben. 

A búvár a kezével lát. Legtöbbször a sötétben tapogatózunk, miközben valaki rádión irányít a megfelelő pozíció felé. Közben meg kell harcolni az erős sodrással, a hátunkon pedig legalább 70 kiló súllyal. 

Tényleg egy bomba?

Az ipari búvároknak nagyon körültekintően meg kell bizonyosodni arról, hogy amit találtak, az valóban egy bomba, mielőtt a tűzszerészeket nagy készültséggel a helyszínre riasztják. 

Valószínű volt, hogy ez az, de legalább egy napba telt, mire teljesen leellenőriztük. Visszanéztük a kamerafelvételeket, elemeztük őket. Fontos az is, hogy bemérjük a pontos koordinátákat, mert ez alapján találják meg később a tűzszerészek.

– tette hozzá Sopronyi Richárd.  Amint megbizonyosodott arról, hogy tényleg bombát talált, szólt a rendőröknek. 

Szerepe ezzel még nem ért véget a történetben. A robbanószerkezetet először november 9-én próbálták meg kiemelni a vízből, akkor azonban a nagy sodrás miatt nem tudtak olyan fix pontot rögzíteni, ahonnan a búvárok merülhettek volna, ezért hetekre felfüggesztették az intézkedést.

A kiemelés előtt a búvár navigálta a tűzszerészeket a bombához, de utána neki el kellett hagynia a környéket. 
Sopronyi Richárd rádión keresztül navigálta a tűzszerészeket a bombához, de utána neki is el kellett mennie a környékről.
Sopronyi Richárd rádión keresztül navigálta a tűzszerészeket a bombához, de utána neki is el kellett mennie a környékről.
Fotó: Diving Island Búváriskola

Azt már Kürti Dezső, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének parancsnokhelyettese közölte, hogy az ötszáz kilós bombát sikerült felhozni egy hadihajó fedélzetére, utána pedig hatástalanítani. 

Ebben a videóban láthatjuk, mi történik, amikor egy búvár rátalál egy 500 kilós bombára, a Duna fenekén. 

Ezt a videót pedig azok kedvéért mutatjuk meg, akik arra kíváncsiak, hogy mi lapul például a tatai Fényes-forrás alján. Annyit elárulunk, hogy a Dunánál barátságosabb terület.

A cikkben szereplő fotókat és videókat a Diving Island Búvárközpont készítette.