horoszkóp
GettyImages-961183960

Egyre több amerikai gyerek retteg attól, hogy meghal ha suliba megy

2018.05.25. 15:55

Még 2018 felénél sem járunk, de már 22 (!) iskolai lövöldözés történt Amerikában, amelyek során többen meghaltak vagy megsebesültek. A legutóbbi május 18-án egy texasi iskolában történt, ahol egy 17 éves fiú tüzet nyitott egy osztályteremben, ezzel pedig kilenc diákot és egy tanárt megölt. Az eset után a lövöldöző egyik iskolatársa egyetlen mondatban összefoglalta az ABC13-nek, milyen érzés ma, az Egyesült Államokban gimibe járni:

Mindenhol ez történik. Mindig is az volt az érzésem, hogy végül itt is meg fog történni.

Nem sokkal később pedig egy új hashtag jelent meg a Twitterenen, amin keresztül a tinik megosztják a világgal azt, hogy mi mindenből maradnának ki, ha még érettségi előtt meghalnának.

A posztolást egy 18 éves egyetemista indította el, aki ezt írta:

megpróbálok indítani egy új hashtaget #IfIDieInASchoolShooting (ha meghalnék egy iskolai lövöldözésben – a szerk.) névvel. Nyugodtan csatlakozzatok. Ha meghalnék egy iskolai lövöldözésben soha nem fejezném be az animációs tévésorozatomat, soha nem látnám újra a testvéremet és mártírrá kéne válnom.

A posztot pedig egy never again, vagyis soha többé taggel zárta.

Hamar diákok százai csatlakoztak hozzá, a közösségi oldalt pedig ellépetek a gimisek megrázó bejegyzései. A teljesség igénye nélkül ezekből olvashat itt párat, mindegyik azzal kezdődik: ha meghalnék egy iskolai lövöldözésben

  • „soha nem tanulhatnék asztrofizikát, nem menthetnék meg kutyákat, nem láthatnám felnőni a testvéreimet."
  • „soha nem lenne lehetőségem kiadni a könyvem, megünnepelni a 16. születésnapom, megházasodni és látni, ahogy a gyerekeimből csodálatos felnőttek lesznek.”
  • „én is egy olyan ismerős lennék, aki túl fiatalon halt meg. A szüleim soha nem láthatnák a filmem premierjét, soha nem lehetnének gyerekeim, soha nem tapasztalnám meg az igazi szerelmet, soha nem láthatnám, ahogy a testvérem férjhez megy, soha nem élhetném át igazán az életet. A fegyvertartás reformjára van szükség!”
  • „magam mögött hagynék egy autista testvért, akinek a nővérére van szüksége, egy anyát akinek szklerózis multiplexe van és segítségre szorul, egy apát, aki azt mondta, hogy bármi lehet belőlem és egy nagymamát, aki befogadott, miután a szüleim nem tudtak (gondoskodni rólam).”
  • „az édesanyám egyedül maradna, az egyetlen gyermeke halott lenne. Soha nem ismerném meg az internetes barátaimat. Soha nem mutathatnám meg a zenémet. Soha nem lenne lehetőségem arra, hogy jobb hellyé tegyem a világot.”

Más tiniket már az foglalkoztat, hogy mi legyen a testük sorsa, ha ilyen körülmények között halnak meg. Volt aki arról írt, hogy azt szeretné, ha a holttestét a Fehér Házhoz szállítanák, egy 17 éves diák, Zion Kelly, pedig arról poszolt, hogy ha meghal, a testvére mellé temessék, aki egy lövöldözésbe fulladt rablás közben vesztette életét.

Az iskolai és az iskolán kívüli lövöldözések annyira mindennapossá és a kultúránk részévé váltak, hogy a középiskolások már azt hiszik, hogy elkerülhetetlenek. Azért posztolunk ezzel a hastaggel, mert tudjuk, hogy ha minden így marad, mi lehetünk a következők. Ez a mi valóságunk

- magyarázta Kelly a Buzzfeednek.

Számomra azért fontos ez a hashtag, mert kézzelfoghatóvá teszi az amerikai fiatalok mentális állapotát. Folyamatosan azon jár az eszünk, hogy mi leszünk a következők. Félelemben élünk és a menekülésünket tervezzük.

Ezek pedig egy másik gimis, a 16 Lane Murdock gondolatai arról, miért van szükség az #IfIDieInASchoolShooting posztokra.

Azzal a kérdéssel, hogy mi kéne ahhoz, hogy Amerikában máshogy tekintsenek a fegyverekre és szigorítsák a szabályozást, az Index egy korábbi cikkben foglalkozott.

/Borítókép: Gyászolók állnak a texasi iskolai lövöldözésben elhunyt diákoknak állított emlékműnél. Fotó: Scott Olson / Getty Images Hungary/