horoszkóp
MV5BYzc0ZDI3NjgtN2Q3ZS00ZWFjLWIyNmItZGY3ZTY2ZGMzZmQyXkEyXkFqcGde

Kegyetlen sztorikból bájos gyerekmesék

2018.07.15. 14:28

A gyerekmesékről, pláne, ha Disney-verzióban fogyasztjuk őket, kizárólag pozitív kép él a fejünkben: adott egy habibabi alapsztori, sok éneklő-beszélő állattal, szerelemmel, lájtosan meglakoló gonosszal és boldog végkifejlettel. A legtöbb mese eredeti verziója azonban hiába alapul azonos történeten, sokkal sarkosabb, brutálisabb, siralmasabb, véresebb kiadásban tálalja a kötelező tanulságot, még ha a sok kegyetlenség és indokolatlan élethelyzetek miatt olykor nem is teljesen egyértelmű, hogy éppen mi is az.

Nos, a jól ismert tündérmesék, akármennyire is meglepő, nem kifejezetten gyereknek szóltak - vagy ha mégis, akkor sokaknak igazán fájdalmas, nyomasztó rémálmokkal teli ifjúkoruk lehetett.

Cikkünkben igyekeztünk a legtöbb klasszikus gyerekmese eredeti változatát feltérképezni, ezeket olvashatja alább. Lesz itt Piroska és a farkas, Hamupipőke, de még Szépség és a szörnyeteg is.

Tartson velünk undorodni!

Csipkerózsika

A Csipkerózsika történetének 1687-es, Charles Perrault-i változatát mind jól ismerjük: van egy lány, aki egy orsóval megszúrja a kezét, amitől olyan mély álomba szenderül, hogy csak az elképesztően jóképű herceg csókja képes magához téríteni. Az ébredés után átpattan a szikra a fiatalok között, aztán boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Nos, az eredeti mesében, amelyet bizonyos Giambattista Basile-nak köszönhetünk, nem éppen ez történik. Először is Csipkerózsika nem egy orsóval szúrja meg a kezét, hanem egy lenmag megy a körme alá, és ettől esik kómába. A király pedig (nem a jóképű herceg, bizony) annyira beleszerelmesedik, hogy álmában megerőszakolja, következésképp Csipkerózsikának kilenc hónappal később álmában kell megszülnie közös ikreiket is. A babák az anyjuk ujjából kiszopogatják a lenmagot, Csipkerózsika pedig végre felébred. Ennyi.

A kis hableány

A színes-szagos Disney-mesében Ariel, a kis hableány éneklő tengeri állatok társaságában éli a mindennapjait, míg bele nem szeret egy két lábon járó hercegbe, akiért, hogy valóban egymáséi lehessenek, emberré változik, majd boldogan élnek, amíg blablabla.

Hans Christian Andresen meséjében azonban nem ér ilyen üdvös véget a történet. Az átváltozást követően az ex-hableány lelke örökké élhetne, ha egy emberi lény őrült módon beleszeretne. A gond csak abból adódik, hogy ugyan a herceg érzi, hogy Ariel rá van kattanva, ő mégsem tudja viszonozni az érzéseit, sőt, el is vesz egy másik nőt. Ekkor a hableányt nővérei arra kérik, hogy szúrja le a herceget, és akkor ismét lesz némi esélye a hableánylétre. Ő azonban inkább depresszióba, majd a tengerbe zuhan, és meghal. Alighanem Andersen is érezte valahol, hogy ez így egy kicsit erős, úgyhogy változtatott a sztori végén. A kis hableány mondjuk ebben is kiborul, amikor látja, hogy a szerelme másvalakit vesz nőül, de miután a tengerbe veti magát, a levegő leányai magukhoz veszik őt, akikkel együtt, afféle szellemként élhet tovább.

Szépség és a szörnyeteg

A Szépség és a szörnyeteg című Disney-mesében sok dolgot meghagytak Jeanne-Marie Leprince de Beaumont eredetijéből, de azért nem mindent.

Így az első verzióban Bellnek nincsen tahó udvarlója (Gaston), csak jó pár undok nővére. Apjuk kereskedő, aki egyszer csak tönkremegy anyagilag, ezért a Szörny kertjéből lop rózsát (?). A Szörny nehezményezi ezt, ezért bebörtönözi a férfit, és csak azzal a feltétellel engedi el, ha az egyik lányát elviszi hozzá maga helyett. Ez a lány nyilván Belle lesz, aki jó pár hónap szörnnyel közös élet után hazautazik a családjához, de megígéri, hogy nemsokára visszatér. A nővérei irigylik tőle a luxuséletet, ami adatott neki, ezért maradásra kényszerítik, és abban reménykednek, hogy a Szörny eljön érte, és élve felfalja. Ő azonban inkább melodramatikus önsajnálatba kezd, és a kertjében fetrengve éhezteti magát, amíg Belle vissza nem tér mégis, hogy boldogan éljenek, amíg.

Hamupipőke

Az egyik leghorrorisztikusabb történet kétségkívül a Hamupipőke, aminek nyoma sincs a Disney-féle tökhintós, üvegcipellős, csilivili változatban. Az eredeti történet i. e. 1. századból eredeztethető, amelyet a Jacob és Wilhelm Grimm testvérpár turbózott fel véres elemekkel az 1800-as években.

Hamupipőkét először is nem egy tündér segíti bepasizni, hanem egy, a lány halott anyjának sírjára ültetett fa (Hamupipőke szép ruhái is azon teremnek). A herceg, amikor megismerkedik vele, nyomban beleszeret, és mivel Hamupipőke minden éjszaka, éjfél előtt felszívódik (hol egy galambketrecbe bújik, hol egy barackfára mászik föl), ezért a következő alkalommal csapdát állít neki. Kátránnyal keni be a palota lépcsőjét, ebbe ragad bele a lány cipője, amellyel a kezében a herceg végre megkezdheti a nyomozást.

Így jut el Hamupipőke nővéreihez, akik, hogy bevágódjanak nála, és elhitessék vele, hogy a lábbeli az övék, megcsonkítják saját magukat, mondván, egy királynőnek már úgysincs szüksége arra, hogy járjon a lábával. Egyikük a sarkából vág le egy darabot, másikuk a nagylábujjától válik meg, de a herceg se hülye: látja fröcsögni a vérüket, úgyhogy gyanakodni kezd. Bizonyosságot azonban csak akkor kap, amikor két galamb figyelmezteti őt az átverésre, és még mielőtt bármi szankcióval sújthatná a nővéreket, az önbíráskodó madarak gyorsan kivájják mindkettejük szemét. Ekkor bújik elő Hamupipőke, akinek a lábára tökéletesen illeszkedik a cipő, ezért a herceg örömében elveszi őt feleségül.

Jancsi és Juliska

A bájos kis történetben Jancsi és Juliska eltéved az erdőben, és egy csúnya-gonosz boszorkány mézeskalácsházában keresnek menedéket. Az öregasszony ketrecbe zárja, és tervei szerint addig táplálja őket, amíg levágható állapotba nem kerülnek. A fiatalok azonban csirkecsonttal tévesztik meg a látáskárosult asszonyt, aki az érezhető fogyásuk ellenére egy kemencében kívánja eledellé varázsolni őket. A gyerekek azonban ravaszak, és belökik a banyát a kemencébe.

A mese már önmagában is bővelkedik horrorelemekben, a sok verzió közül azonban a francia még ennél is szórakoztatóbb. Ebben az ördög és annak felesége utazik a gyerekekre, akik nem megsütni, hanem egy fűrészbakon tervezik kizsigerelni őket. A gyerekeket itt se kell félteni, ugyanis megkérik az ördögöt, hogy mutassa meg, miként kell ezt elképzelni, ő pedig készséggel megteszi. Okos.

Piroska és a farkas

A Piroska és a farkas számos feldolgozásban íródott már meg. A klasszikus változatban az éhenkórász, nagymamának öltözött farkas akarja elfogyasztani Piroskát, de jön a vadász, megmenti a lányt, és bátran megkínozza az állatot. Bájos történet, ugyanakkor érdekes, hogy Charles Perrault eredetije nincs ennyire túlbonyolítva: az ünnepien telt Piroska találkozik a farkassal, aki segít neki eltévedni, majd elemeire szaggatja, és ennyi. Egy középkori verzióban viszont teljesen indokolatlan dolgok történnek, jelesül, hogy a farkas a nagymama szétmarcangolt húsával és vérével eteti meg Piroskát. Oké.

Hófehérke és a hét törpe

Végezetül hadd osszuk meg önnel a Hófehérke és a hét törpe eredetijét. Az általunk ismert történet szerint a gonosz királynő el akarja távolíttatni mostohalányát, Hófehérkét a palotából. Egy vadászt kér meg arra, hogy vonszolja a lányt az erdőbe, vágja ki a szívét, azt pedig vigye vissza neki. A vadász viszont elereszti a lányt, aki bejárva az erdőt, végül befurakodik hét törpe életterébe, és házimunka fejében ott is marad. A gonosz királynő azonban tudomást szerez a dologról, és öregasszonynak álcázva magát mérgezett almával eteti meg a lányt. Hófehérke persze elhalálozik, de jön a herceg, akit elvarázsol a halott lány külleme, ezért megcsókolja, az pedig magához tér.

Nos, az eredetiben azért rendesen fel van turbózva ez a történet, ahogy azt a Grimm-testvérektől már megszokhattuk: a királynő nem Hófehérke szívére, hanem tüdejére és májára tart igényt, hogy legyen mit megsütnie vacsorára. A vadász azonban egy medve belsőségeit viszi el neki, a királynő pedig hálistennek nem ízleli a különbséget. A sok kaland után a feltámadt Hófehérkét elveszi a vonzó herceg, ami csodás pillanat is lehetne, ha nem kényszerítenék arra a királynőt, hogy a lakodalom közben forróságtól izzó vascipőben táncoljon, egészen addig, míg meg nem hal.