Kevés kellemetlenebb élethelyzet van annál, amikor véletlenül elküldünk egy emailt vagy bármilyen online üzenetet valakinek, akinek baromira nem kellett volna, pláne akkor, ha a levél tartalma, nos, nem éppen tartozik az illetőre. Ilyenkor jön a kínos magyarázkodás, bocsánatkérés, a sok „nemúgygondoltam”, aztán reméljük, hogy hamar elfelejtődik az ügy, és nem tudja meg a fél ország, hogy mit műveltünk.

De vajon mennyire van szükség öniróniára, humorérzékre és hidegvérre akkor, amikor az akaratlanul kilőtt emailünk miatt nem pusztán egyetlen embernek kell magyarázkodnunk, hanem az egész amerikai külügyminisztériumnak? Nos, röviden: nagyon.

És hálistennek pontosan ezeket a képességeiket használták föl az ausztráliai amerikai nagykövetségen, miután egyik kollégájuk cicás sütipartira invitálta a teljes külügyet azzal, hogy egy „találkozó” tárgyú levélhez a következő képet csatolta:

Mivel sajnálatos módon nem rendeztek cicás pizsipartit valójában (vagy legalábbis nem a külügy részére), ezért kénytelenek voltak bocsánatkérő levelet küldeni mindenkinek, aki a fentieket megkapta.

Sajnáljuk, hogy csalódást okoztunk mindazoknak, akik abban reménykedtek, hogy tényleg részt vehetnek egy cicás pizsamapartin, de attól tartunk, egy efféle esemény a szakterületünkön kívül esik. Csak sajnos az egyik kollégánk valamit elronthatott, miközben a levelezőrendszerünket tesztelte.

Az új-zélandi nagykövetség pedig pontosan úgy reagált, ahogy az egy ilyen heyzetben elvárható:

A sidney-i amerikai konzulátus meg így:

Mindenki más pedig így:

Utóbbi egyébként azt is megjegyezte, hogy mennyivel boldogabb hely lenne a világ, ha az életben valóban így nézne ki a diplomácia. Ezzel csak egyetérteni tudunk.