Van egy jelenség, amelyet angolul lucid dreamingnek, azaz tudatos álmodásnak neveznek. A kifejezés pontosan azt takartja, amit ígér, vagyis állítólag elegendő gyakorlással az ember képes lehet arra, hogy irányítsa a saját álmait. A tudatos álmodás nem az ezoterikus vagy a spiritualitás gondolkodás része, a jelenséget tudósok és alváskutatók vizsgálják már hosszú évek óta, és most úgy fest, áttörést értek el ennek értelmezésében.
Az ausztrál Adelaide Egyetem alváskutatója, dr. Denholm Aspy számos kísérletet végzett el ahhoz, hogy egyáltalán bizonyítsa a tudatos álmodás létezését, amelyhez különböző módszereket vetett be kísérleti alanyainál. Állítólag, ha ezeket saját magunkon is megpróbáljuk alkalmazni, nagy eséllyel érjük el, hogy az álmaink minden egyes pillanatát a logikus gondolkodásunk bevetésével irányíthassuk, pont, mint Boborján, aki felszólításra képes banánról álmodni, még akkor is, ha nem akar.
A tudatos álmodásnak több módszere is van, Apsy pontosan ezeket vetette be 169 önkéntesén, majd az eredmények alapján megállapította, hogy ezek összehangolásával nagy sikereket tudunk elérni a tudatos álmodás terén. Az egyik ilyen módszer a valóságvizsgálat, amely során az ember alvás közben rájön, hogy álmodik. Ezt úgy tudja elérni, hogy naponta többször ellenőrzi a körülötte lévő világot, a szokásait, és mindent, amelyekhez konkrét tapasztalatok társulnak. Így, ha álmában észreveszi, és tudatosítja, ha valami a szokásostól eltérően működik (például az óra visszafelé jár, vagy eggyel több ujj van a kezén, mint szokott), tisztában lesz azzal, hogy álmodik. A kísérlet azt mutatta, hogy ez a módszer önmagában teljesen hatástalan, a többivel elegyítve azonban már működőképes.
A másik módszer a WBTB, amelynek lényege, hogy az alany nagyjából 5 óra alvás után felébreszti magát, majd (mivel ilyenkor könnyebb visszaaludni), szándékosan a tudatos álomba ringatja vissza magát. Ez a REM-fázisban történik, amelyet sokkal könnyebb elérni, ha előtte már aludtunk.
Ez így baromi könnyűnek tűnik, de nyilván nem az, a szakértők szerint iszonyú sok gyakorlást igényel. Ennél a metódusnál fontos a nyugalom, és az, hogy minél erőteljesebben próbáljuk megőrizni a tudatosságunkat. Ébredés után hasznos összedörzsölni a tenyerünket (valóságvizsgálat), hogy érezzük, ébren vagyunk, miközben azt mantrázzuk magunkban, hogy ha visszaalszom, és álmodni fogok, emlékezni fogok arra, hogy ez egy álom. Utóbbi az úgynevezett MILD nevezetű módszer legfontosabb lépése, a cél ennél az, hogy elalvás előtt emlékezzünk az utolsó gondolatunkra.
VÉGÜL, AZ ÖSSZES MÓDSZER EGYÜTTES ALKALMAZÁSÁVAL AZ ÖNKÉNTESEK 53 SZÁZALÉKA ÉLT ÁT TUDATOS ÁLMODÁST, AMI APSY SZERINT FELÜLMÚL MINDEN EDDIGI KUTATÁSI EREDMÉNYT.
A tudatos álmodásnak azonban van egy igen kellemetlen hátulütője, amelyet sokszor azok is átélnek, akik nincsenek is tisztában azzal, hogy képesek irányítani az álmaikat. Ez az álomparalízis, amely a tudatos álmodást megelőző bénító, rémképekkel és hallucinációkkal teli fázis, amelyet nem könnyű kezelni, de megéri, mert csak ezen keresztül lehet továbbjutni a tudatos álmodás szintjére. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.