„Mikor volt az első pun háború?” – teszi fel Horváth Ádám a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetője a nyilvánvalóan zavarba ejtő kérdést. Két másodperc és a keresőben ott az évszám, vele a megkönnyebbülés, miközben a digitális oktatási stratégia kidolgozásában oroszlánrészt vállaló szakember következő kérdése az, hogy hányszor használja ezt az információt egy felnőtt azt követően, hogy a vonatkozó történelem felmérőt egykor megírta.
Míg minden, a mai köznevelésben tanuló gyerek a 21. században született és számukra a két másodperces verzió teljesen magától értetődő, mindenki, aki őket tanítja a múlt században jött a világra és ők még abban nőttek fel, hogy az évszámokat igenis memorizálni kell.
Hogy még egy kicsit a számoknál maradjunk...
A 2019-ben érettségizők 10 évvel fiatalabbak, mint a world wide web, és nyolc évvel fiatalabbak, mint az Intel Pentium processzor, pont három évvel fiatalabbak, mint a Bluetooth, a Macintosh vagy a Google.
Nem csupán ők hagyták le lassan a mai felnőtt generáció technológia vívmányait, hogy lassan ők hozzanak létre újakat, ezzel párhuzamosan teljesen átalakult a munkaerőpiac és annak igényei.
„A hangsúly a rutin munkavégzésről a nem rutin munkavégzésre került, olyan emberekre van szükség a munkahelyeken, akik robotokkal, számítógépekkel és mesterséges intelligenciákkal, gépi tanulással ellátott rendszerekkel együttműködve, humán szakemberekkel és mesteremberekkel kooperálva dolgoznak. A nemzetközi és a hazai trendek alapján a teljesen IT nélküli munkakörnyezetben dolgozók száma és aránya gyorsan csökken és az ilyen munkakörök hamarosan megszűnnek, miközben az IT megoldásokat használó munkakörök aránya gyorsan bővül.” – mondja Horváth Ádám.
Bár az igények megváltoztak, az oktatás e tekintetben megmaradt azoknak az igényeknek a kiszolgálásán, melyek a múlt században voltak aktuálisak. Ennek alapján az iskola ma még mindig azt várja el, hogy a gyerek ne beszéljen másokkal, kövesse az instrukciókat, egy adott információforrást használjon és dolgozzon önállóan, ne más tudására támaszkodjon. Ezzel szemben a mai munkahelyek azt várják az embereiktől, hogy beszéljék meg a feladatokat másokkal, instrukciók nélkül oldjanak meg feladatokat, mindegy hogyan, de találjanak megoldást, csoportban dolgozzanak és használják a közösség tudását.
Így egy korszerű oktatásban a gyerek tudásának legfontosabb jellemzői a k ö vetkezők lenn é nek:
- rendelkezzen magas szintű alapkészségekkel
- legyen kíváncsi
- legyen kritikus
- tudjon prezentálni
- legyen képes csoportban dolgozni
- legyen büszke a tudására
- tanulás közben gyűjtsön minél több ismeretet
Zűrzavar a fejekben
Bencze István, a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakgimnázium informatika szakos tanára úgy látja, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen pálya vár rájuk, ha egy informatikai képzést nyújtó szakközépiskolában végzik a középiskolát.
“Mindig vannak tudatosabb gyerekek, akik az érdeklődésük mentén érkeznek is és valóban van affinitásuk, tehetségük ehhez a területhez. De a tapasztalataim inkább azt mutatják, hogy nem látják tisztán ennek a pályának a kihívásait, lehetőségeit. A szülők elképzelései sem mindig fedik a valóságot, így kellő tudatosság és elkötelezettség híján nem biztos, hogy mire elvégzik az iskolát, készen állnak arra, hogy egy adott informatikai irányban haladjanak tovább afelé, hogy ebben az iparágban helyezkedjenek el.”
Bencze István szerint éppen ezért jelent nagy segítséget egy-egy olyan program, amikor élesben láthatják a valóságot ezek a 14-17 éves fiatalok. “Egy irodalátogatás egy tech cégnél kézzel fogható valóságot jelent. Az ilyen alkalmak segíthetnek egy bizonytalan, a helyét még csak kereső diáknak, mert az, amiről eddig csak hallott vagy homályos elképzelései voltak, megjelenik a valóságban is. Ráadásul a kérdéseire is válaszokat kaphat, valaki olyantól, aki már végigjárta az utat, ami előtte még csak most körvonalazódik egyáltalán.”
Találkozás a jövővel
“Mint a legtöbb techcég a világon, mi is évek óta küzdünk az informatikai szakemberhiánnyal. Az utóbbi években ez a probléma azonban már nem korlátozódik erre a területre, fennáll minden olyan tradicionális cégnél is, ahol bármilyen technológiát használnak, akár a gyártásnál, a logisztikában vagy az értékesítésnél. Azt nem tudjuk pontosan, hogy 15-20 év múlva, milyen szakmák közül választhatnak majd a mai gyerekek, az viszont biztos, hogy a mai munkaerőénél sokkal mélyebb informatikai tudásra és különféle un. “puha készségekre” lesz szükségük. Azaz nem csupán programozási tudásra, hanem nyitottságra, rugalmasságra, logikai gondolkodásra, és kreativitásra is gondolunk. – mondja Baráth Adrienn, az EPAM Systems Kft. marketing vezetője.
A szakember úgy gondolja, hogy nemzetközi technológiai cégként nekik is ki kell venni a részüket az ezirányú oktatásból, éppen ezért indították több mint 4 éve útjára eKIDS programjukat. Ennek keretében kisiskolás és nagyobb gyerekekkel igyekeznek megismertetni és megszerettetni az IT világát, illetve megmutatni, hogy “nem csak matekzsenik és kockák választják ezt a pályát”.