Nemcsak a programjainkról, hanem a baráti társaságunkról is le kell mondani a következő hetekben, ezért még esetleg ha meg is fordult a fejében, hogy a közösségi oldalak használata inkább rossz hatással van az életére, ezért eltűnik róluk, nem valószínű, hogy pont most váltaná cselekedetté az elhatározását.
Jaron Lanier1 0 érv, miért töröld magad azonnal a közösségi oldalakról c. könyve viszont pont erre buzdít.
Ne aggódjon, nem a cyber bullyinggal fogunk jönni, sem azzal, hogy a Facebook elveszi az időt a szeretteitől. A szerző, Jaron Lanier tudós, zenész, író olyan érveket sorakoztat fel a közösségi platformok negligálására, melyekre eddig mi még nem is igazán gondoltunk. Nem soroljuk fel a könyv összes érvét, következzenek azok, amelyek leginkább elgondolkodtattak minket.
Tényleg többet tudnak Önről, mint gondolná, a tudást pedig manipulációra használják
A fenti állítás leginkább a hirdetések vonatkozásában figyelhető meg. Oké, régebben is tudták, hogy egy sportmagazint, egy olcsó napilapot vagy egy lakberendezéssel foglalkozó magazin ki fog leginkább a kezébe venni, csakhogy online téren ez teljesen más. Itt az ön által megtekintett oldalakból akkurátusan fel tudják mérni érdeklődési körét és fogyasztási szokásait, hírfolyamába pedig manipulatív módon olyan reklámokat csempésznek, amikre előbb-utóbb úgyis rákattint, aztán meg is vásárol.
Egyedül marad
A közösségi média legalább annyira elszigetel, mint amennyire közelebb hoz egymáshoz. Tudjuk, hogy a Facebook algoritmusa megpróbál olyan tartalmakkal kedveskedni, ami érdeklődési körünkhöz, világnézetünkhöz közel áll. Igen ám, csakhogy így a világ másképpen gondolkodó feléről fogalmunk sem lesz, még nehezebb (ha nem lehetetlen) lesz megtalálni azokkal a közös hangot, akik a miénktől még csak nem is markánsan, de legalábbis valamennyire eltérő véleményt fogalmaznak meg egy adott kérdésben.
Vagyis a közösségi média buborékokat teremt, és mivel olyanba szorulunk bele, ahol hozzánk hasonlók vannak, még mélyebbre ássa az árkokat az ellentétes beállítottságú emberek között.
Egyre nehezebb eldönteni, mi igaz és hamis
A fake news korszakát éljük, amelyre a közösségi média csak rátett egy lapáttal. Közösségi oldalainkon azt írjuk és olyan stílusban, amit és ahogy csak akarunk. Például Donald Trumpnál megszállottabb twitterezőt aligha tudnánk elképzelni, a politikus ezt a csatornát is aktívan használja arra, hogy beszóljon riválisainak, ellenfeleinek, eközben pedig gyakran nem mond igazat.
A hamis hírek terjedése csak egy része az online térbe költözött „fakeségnek”. A másik fele az, amikor saját identitásunkat rabolják el, például úgy, hogy különböző társkereső oldalakat feltörve ellopják a képeinket, melyeket aztán felhasználnak.
mindenki befolyásolni akar
A legutóbbi amerikai választásokon a Facebook mindkét nagy esélyesnek, Donald Trumpnak és Hillary Clintonnak is felajánlotta szakmai tanácsadását. Előbbi elfogadta, utóbbi nem. Előbbi sokkal eredményesebben (olcsóbban) hirdethetett a közösségi oldalon, utóbb kevésbé.
A Facebook, az Instagram hírfolyamában egyre nagyobb verseny folyik a felhasználók figyelméért, ezért raknak ki egyre túlzóbb képeket magukról a sztárok – de már a hétköznapi emberek is, akik azt sem tudják, hogyan prezentálják ismerőseiknek, mennyire boldogok. Az újságírószakma is átalakult, a clickbait, vagyis figyelemfelhívó, ámde csalóka, átverős címek mára megszokott jelenséggé váltak. Míg régebben jobban megfigyelhető volt egyfajta lineáris fejlődés, mostanra sokkal kuszábbá vált a helyzet. Anno a kocsisok után jöttek a gépkocsivezetők, a vasmunkások helyett a robotikaprogramozók vették át a munkát. A hagyományos újságírós/fotóriporteri/fényképész szakmák mára felhígultak, szinte bárki lehet az, ahogy tehetség sem kell már feltétlen ahhoz, hogy valaki hírességgé, celebbé vagy inkább influenszerré váljon, egyszóval olyan személlyé, aki hatással van másokra.
Bár nem szeretnénk rávenni, hogy törölje magát Facebook- és Instagram-oldaláról, azt viszont mindenképp tanácsosnak látjuk, hogy ezentúl kissé kritikusabban legyen jelen a közösségi oldalain.