Úgy tűnik, lassan kilábalunk a koronavírusból, de vajon visszatérhetünk a vírus előtti életünkhöz? Számíthatunk még a vírus újabb hullámaira? Mit tehetünk, hogy elkerüljük a további világjárványokat? Az alternatív jövőképekről és jelenlegi helyzetünk okairól Jordán Ferenc biológussal, a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatójával beszélgettünk, akinek Ördögi jóslatok címmel jelent meg a témában könyve.

Kivédhető lett volna, hogy az elsőként Kínában megjelenő vírusból világjárvány legyen?

A világjárványoknak két oka van. Elsőként a szegénység, ami miatt sok ember rászorul, hogy vadállatok húsát egye, amit olcsón be tud szerezni. A második ok pedig a globalizáció, ami miatt aztán egy ilyen zoonotikus fejlődés el is jut hirtelen a világ minden szegletébe. Ma már lényegében a világ bármely pontja félnapnyi repülőútra van tőlünk, mondhatni, hogy a világ egy nagy faluvá zsugorodott. Azt, hogy a vírusok átterjedjenek állatokról emberre, nem könnyű megakadályozni. Azt talán a legkönnyebb elérni, hogy ne terjedjen: időben lokalizálni kell a betegséget.

Az utolsó nagy világjárvány a spanyolnátha volt, ami 1919 környékén pusztított. Mondhatjuk, hogy várható, sőt időszerű volt, hogy egy újabb betegség terjedjen el a világban?

Lehet egyfajta ciklikusság a járványokban, és ha van, a ciklusidő rövidülhet, gyakrabban számíthatunk a koronavírushoz hasonló járványokra. Csúnyán hangzik, de a vírus következtében nem haltak meg elegen ahhoz, hogy ez a Föld túlnépesedését befolyásolja. Marad a zsúfoltság és a gyors globális terjedés, sőt, mindkettő növekedhet.

Szerinted mennyire változtatta meg a járvány egy hétköznapi ember életét, milyen következményei lesznek a mindennapjainkban?

Lehet menni ezután is focimeccsre, de sokan valószínűleg kétszer meggondolják, szeretnének-e olyan helyre menni, ahol nagy tömeg van. A spanyolnátha előtt nem volt kivetni való dolog, ha valaki köpködött az utcán, a járvány idején ki kellett plakátolni, hogy ne tegyék, ezzel is megakadályozva a vírus terjedését. A döntő többség talán csak akkor fogja komolyan venni a tömeg elkerülését, és változtat emiatt a szokásain, ha személyes tapasztalata lesz a vírusról, valamelyik családtagját, barátját is érintette már.

Türkmenisztánban betiltották a koronavírus szót, Amerikában is sokáig félvállról vették a járványt. Mennyire tudják a politikai játszmák befolyásolni, hogyan gondoljunk a vírusra?

A színvonalas tudomány mindig 100%-osan objektív. Az, hogy melyik országban mennyire hallgatnak a tudósokra, mennyire van megbecsült helyük a társadalomban, a döntéshozóktól és az ország kultúrájától is függ.

Számoltak a tudósok egy ehhez hasonló járvánnyal?

Régóta. Obama indított el néhány éve egy világméretű programot, ami a világjárványok megelőzésével foglalkozott. Mivel azonban túl drágák voltak ahhoz képest, hogy semmi komoly járvány nem ütötte fel a fejét, elzárták a pénzcsapokat, tavaly szeptemberben. A koronavírus decemberben jelent meg. Látni kell, hogy egy politikus általában csak négy évnyi távban, a következő választásokig gondolkodik. Gyors és látványos sikerekre van szüksége, mint amilyen például egy stadion felépítésére és megnyitására. A klímaváltozás elleni küzdelem akár egy száz éves program is lehet, abból nem lehet politikai tőkét kovácsolni.

Csak globális eszközökkel és összefogással lehet legyőzni a koronavírust?

Az nem baj, ha a különböző országok más stratégiákkal próbálkoznak. A baj az, ha valamelyikük sikeres, de a többi ország nem követi a példáját. Ha csalánt irtunk, az összeset ki kell irtani: ha egy négyzetméter marad, egy idő után az egész kertünk ismét tele lesz vele. Ha akár csak egy-két ország nem veszi komolyan a nemzetközi összefogást, az elronthatja a többiek minden erőfeszítését. Azt például, hogy a svédek nyájimmunitás elmélete, vagyis hogy inkább megfertőződnek, hogy hamarabb túl legyenek rajta, jó stratégia volt-e, még nem tudni, kell hozzá néhány hónap, hogy lássuk a statisztikát. Az mondjuk biztos, hogy kockázatosan játszottak, tizenkilencre húztak lapot.

Egyes híresztelések szerint a vírus már sokkal korábban, akár már tavaly is jelen volt Európában. Lehet ezeknek a feltételezéseknek valamilyen realitása?

Koronavírusból sokfajta van, ez egy nagy víruscsalád. Elképzelhető, hogy egy ember Ázsiából már hónapokkal ezelőtt fertőződve hazajött, de nem adta tovább senkinek a vírust. A márciusi Milánóban megrendezett Atalanta-Valencia meccs viszont ugródeszka volt a vírusnak: az egyik fertőzött néző rengeteg embernek adta tovább a Covidot. Spanyolországban így Valencia lett az első góc, Olaszországban pedig Bergamo a legnagyobb.

Most, hogy (remélhetően) az első hullám végén vagyunk, visszatekintve mit tehettek volna másképp az országok vezetőit?

Hong Kongban azonnal leállították a kínai repülőjáratokat a vírus megjelenése után. Európában még három hónappal később sem. Hatalmas előny, ha időben lokalizálják a vírust. A Délkelet-Ázsiai országokban, például Szingapúrban, Vietnámban, több ehhez hasonló járvány volt az utóbbi időben, ők már sokkal tapasztaltabbak és fegyelmezettebbek is voltak. Mi itt Európában már nem annyira.

Magyarországon már mindenhol enyhítéseket vezettek be. Mennyire viselkedhetünk úgy, mint a járvány előtt?

Még nincs vége a járványnak, nem kell lazítani. Ha nem tízszer, csak egyszer megyek edzeni, pont tizedannyi esélyem van, hogy elkapjam. Minél gyakrabban járunk tömegbe, emberek közé, annál nagyobb a valószínűsége, hogy megfertőződjünk. Persze, nem azt mondom, hogy minden rendezvényt be kell tiltani, de ha nem muszáj, ne menjünk tömegbe. Nem biztos, hogy jó döntés nyáron külföldi tengerpartra utazni, ha olyan országban élünk, aminek van saját tengerpartja, vagy Balatonja. Nem arra kell fókuszálni, mikor térhetünk vissza a vírus előtti életünkhöz, hanem azon kell törni a fejünket, hogyan tudunk adaptálódni az új helyzethez. Ahhoz, hogy egy globalizált világban élünk, ahol valószínű, hogy még lesznek a mostanihoz hasonló világjárványok.

Hallottál olyan új kezdeményezésekről, melyeket jónak tartasz a további járványok megelőzése szempontjából?

Amerikában erősen kontrollálni akarják a kínai piacokat, ahol vadállatokat is lehet kapni. Kínában egy ilyen helyről indult a járvány, és sajnos Amerikában is vannak ilyen helyek. Pedig az Egyesült Államokban élő kínaiak valószínűleg jobb életkörülmények között élnek a Kínában élő kínaiaknál, és mást is ehetnének vacsorára, mint kígyót. Egyébként szomorú, de inkább azt látom, hogy általában az országok azon vannak, hogy minél hamarabb visszatérjenek a koronavírus előtti életükhöz. Szerintem e helyett jobb lépés lenne a belföldi turizmus vagy a vasúti közlekedés fejlesztése.

Lehetséges, ha több ilyen járvány lesz, száz-kétszáz év múlva a mi szervezetünk immunissá válik velük szemben valamilyen szinten?

Esélyünk sincs versenyt futni a vírusokkal, olyan ez, minta egy Trabant versenyezne egy Porschéval. Az oltás rövid távon persze segít, de egyrészt új vírusok jelenhetnek meg, másrészt a már ismertek is mutálódhatnak. A legjobb védekezés, ha időben lokalizáljuk őket. TBC is van még Európában, ahogy más veszélyesebb vírus is, csak visszaszorítotjuk. Korona is volt, van, és lesz is.

Ha lesz újabb világjárvány, szerinted honnan fog kiindulni?

Szerintem Afrikából még nagyobb eséllyel jöhet, mint Ázsiából. Mindkét helyre jellemző a túlnépesedés, Afrikában talán dinamikusabb is, ahogy a szegénység is. Afrikában talán több bozóthúst fogyasztanak, de Ázsiából talán többen utaznak. Ha Afrikából indul a következő, azért is lesz veszélyesebb, mert ott még rosszabb az egészségügyi ellátás, mint Ázsiában.

A mostani vírust a denevér adta tovább az embernek, milyen más vadon élő állatok jöhetnek még számításba potenciális veszélyforrásként?

Leginkább a denevérekkel kell számolni, bennük rengeteg vírus megél. Ez azért van, mert az immunrendszerük az evolúció során legyengült, ez része volt a repülő életmód kialakulásának. A többi állat, például a tobzoska vagy a cibetmacska, melyektől szintén elkaphatjuk a vírust, csak közvetítenek a denevérek felől.

Megoldás lenne valahogy szabályozni a denevérek számát?

Nem. Ha kiirtanánk őket, például több maláriás beteg lenne, a szúnyogok miatt. Az emberek folyamatosan pusztítják a vadon élő állatok természetes élőhelyeit, a trópusok legnagyobb kiterjedésű őserdeit folyamatosan irtjuk. Házhoz megyünk a pofonért, aztán meglepődünk.