Egy ősi írás szerint már Kolumbusz Kristóf előtt jártak európai kereskedők Amerika földjén. A szöveget jelenleg szakértők elemzik.
Közel 150 évvel Kolumbusz partraszállása előtt, 1345 körül, egy milánói szerzetes, Galvaneus Flamma, megpróbálta részletesen bemutatni a világ történetét a teremtéstől a 14. századig. Művét Cronica Universalis címmel, latin nyelven írta. Feljegyzései között szerepel egy utalás egy bizonyos Marckalada nevű földre, amely Gröndlandtól nyugatra fekszik, és megegyezik több izlandi forrás, például a Grœnlendinga Saga által említett Markland régióval.
A Galvaneus által leírt Marckalada "fákban gazdag", míg a Grœnlendinga Sagában "fás" vidékként utalnak Marklandre.
Az amerikai kontinens első említésével állunk szemben a mediterrán térségben
– mondta Paolo Chiesa, a Milánói Egyetem Irodalomtudományi, Filológiai és Nyelvészeti Tanszékének professzora.
A tudósok szerint Marckalada megegyezhet az Észak-Amerikai partvidéken található, ma Kanadához tartozó Új-Fundland nevű szigettel. Azt feltételezik, hogy a szerzetes genovai kapcsolatai és információi révén hallhatott Marckaladáról.
Genova jó kapcsolatot ápolt északkal, amire bizonyítékul szolgálnak a Galvaneus idejében rajzolt fejlett térképek.
Maga Kolumbusz Genovában született, bár híres útjára Spanyolországból indult, és nem elképzelhetetlen, hogy a kikötőben megforduló tengerészektől szedte össze az észak-amerikai földről szóló történeteket.
Bár nincs rá bizonyíték, hogy itáliai vagy katalán hajósok valaha is jártak volna Gröndlandon vagy Izlandon, a kereskedelmi útvonalakon feltehetőleg hallottak meséket a jeges vidékekről, akárcsak Marckaladáról. És bár Kolumbusz annak idején Spanyolországból indult útnak, ő maga Genovában született. Nem elképzelhetetlen, hogy az ottani kikötőben megforduló tengerészektől szedte össze az észak-amerikai földről szóló történeteket - írja a Science Alert cikke nyomán a hamuesgyemant.hu.
Ezek a pletykák túl homályosak voltak ahhoz, hogy a kartográfiai vagy tudományos ábrázolásokban összhangot találjanak
– szögezte le Paolo Chiesa.