A Föld édesvízkészletének egyötödét teszi ki, nem mellesleg bolygónk legmélyebb és egyik legősibb tava: a Bajkál-tó 25-30 millió éves, legmélyebb pontja 1632 méteren található. A z oroszországi Dél-Szibériában, a mongóliai határtól nem messze fekszik.
Méretét tekintve a tó a hetedik legnagyobb a világon, területe 31 ezer 722 négyzetkilométer. Nagyobb, mint Belgium, illetve mint a Márvány-tenger. Éppen ezért a Bajkál-tó is a mai napig tengerként él sok orosz emlékezetében, a mongolok pedig nem egyszer Dalaj-Norként, vagyis szent tengerként emlegetik.
Misztikumát többek között az adja, hogy a civilizált világtól szinte teljesen elzártan, Moszkvától mintegy 5 ezer kilométerre található, körülötte 27 sziget húzódik.
Ezek közül a legnagyobb a Bajkál szívének is nevezett Olhon, amely a tó közepén áll. Itt található a mitikus sámánszikla, amely előtt Dzsingisz kán is meghajolt, mikor Európa felé vonult.
A képződményhez több történet is kapcsolódik. Egyebek mellett, hogy Sztálin sem volt képes lerombolni, illetve hogy szellemek lakják, ezért nem szabad megmászni, nehogy feldühítsük őket.
A Bajkál-tó mindemellett az egyik legtisztább tó a világon, kiváló minőségű vizének köszönhetően mintegy negyven méterig átlátszó.
(Roadster)