Bár a koronavírus-járványhoz hasonló kiterjedt pandémiát várhatóan nem okoz, súlyos következményekkel járó komoly gócpontok alakulhatnak ki a denevérek terjesztette, úgynevezett Nipah-vírus terjedésével. A kórokozót magyar kutatók testközelből vizsgálták.
Dr. Kemenesi Gábor virológus és PhD-hallgatója, Tóth Gábor Endre december végétől egy hónapot töltöttek Bangladesben a 70 százalékban halálos megbetegedést okozó vírus nyomában.
A kórokozót elsőként 1999-ben izolálták Malajziában, miután egy évvel korábban több, mint 100 ember halálát okozta.
A vírus azután kezdett el terjedni, hogy a helyiek sertéstartásba fogtak, amihez a denevérek természetes élőhelyének nagy részét kiirtották. A szárnyas emlősök így a disznók számára ültetett gyümölcsfákon telepedtek meg, a vizeletükben található vírus pedig könnyen a sertések, onnan pedig az emberek szervezetébe jutott.
2001-ben bukkant fel ismét a Nipah-vírus, ezúttal már Bangladesben.
A denevérek itt is az emberek természetromboló tevékenysége miatt kerültek közel a lakossághoz, amelynek tagjai a pálmafák vizelettel fertőződött édes levével kerülnek rendszeresen kapcsolatba.
Olyannyira, hogy a dél-ázsiai ország a Nipah-járványok gócpontjává vált.
Ez főként a téli időszakban figyelhető meg, amikor az emberek lecsapolják a pálmafák levét, amelyből éjszakánként a denevérek lakmározni kezdenek. Nem egyszer ekkor esik meg, hogy bele is piszkítanak az energiadús nedűbe.
Dr. Kemenesi Gábor és hallgatója pont a 'pálmalészüret' idején látogatott el Bangladesbe, hogy egyes fák körül speciális „nejlont” lefektetve gyűjtsön mintákat.
Egy magyar fejlesztésű mobillaborral ott a helyszínen három órán belül ki tudtuk mutatni a vírus jelenlétét és további 6 órán belül a vírus genomszekvenciáját is
– árulta el a 24.hu-nak dr. Kemenesi. Kiemelte: a vírus genetikai változásainak nyomon követése óriási előnyt jelent a vakcinafejlesztések területén, ugyanis a denevérkolóniák gyors és megbízható monitorozásával, az eredményektől függően, aktív intézkedésekkel meg lehet előzni az emberek fertőződését.
Ez azért is jelent hatalmas sikert, mert a vírus előbb-utóbb a nagyvárosokban is felütheti a fejét, olyan regionális járványokat kialakítva, amilyeneket az ebola produkált Afrikában.
Az emberről emberre történő fertőzés módja még nem teljesen tiszta. Annyit tudunk, hogy a Coviddal ellentétben, az Ebola-vírushoz hasonlóan közeli kontaktus révén, valószínűleg nagyobb fertőzött váladékok/váladékcseppek révén terjed, így nem okoz kiterjedt járványokat. Olyan jelentős terjedésre a vírus jelenlegi formájától tehát nem számítunk, mint a koronavírusnál, de komoly gócpontok alakulhatnak ki, a következmények pedig megjósolhatatlanok
– hívta fel a figyelmet a virológus.
Halálos
A Nipah-vírus az ebolához és a covid-19-hez hasonlóan a különös figyelmet igénylő, nagy kockázatot jelentő betegségek között szerepel az Egészségügyi Világszervezet listáján.
Okozott tünetei között tapasztalható láz, hidegrázás, izomfájdalom, légúti tünetek, hányás és idegrendszeri gyulladásos tünetek. Védőoltás vagy hatékony gyógymód egyelőre nem ismert ellene.