Február 24. és március 1. között kerül megrendezésre Mohácson az ország első számú télűző eseménye, a busójárás. A szervezők az idei busójárás programjait a járvány okán, mint térben, mint időben széthúzzák, ezért egy rendhagyó eseménysorozatot láthatnak a résztvevők.
Fotó: juhaszbalazs.com
De honnan indul ez a szokás?
A helyiek által sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek.
Fotó: juhaszbalazs.com
A sokácok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és így ütöttek rajta a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
Fotó: juhaszbalazs.com
A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
Fotó: juhaszbalazs.com
Idén várhatóan minden eddiginél nagyobb számban vonulnak fel Mohács utcáin: 64 busócsoport közel 2000 maskarása űzi el a telet.
Fotó: juhaszbalazs.com
