Napra pontosan 60 évvel ezelőtt, 1962. március 16-án végezték el az első sikeres mellnagyobbító műtétet. Implantátumot a kebleibe elsőként egy Timmie Jean Lindsey nevű amerikai nő kapott, az operációra Houstonban került sor.

Mellimplantációval ezt megelőzően is kísérleteztek. Többek között a plasztikai sebészet atyjának is nevezett osztrák-német sebész, Vincenz Czerny is, aki 1895-ben hajtott végre sikeres mellkonstrukciós műtétet a Heidelbergi Egyetemen. Ez nem egy szépészeti beavatkozás volt, hanem helyreállító műtét egy daganat eltávolítása után. Miután a páciens bal mellének nagy részét leoperálták, a keblét a hátáról leszedett zsírdaganattal töltötték fel.

A Czerny által végrehajtott műtétet követően évtizedeken át keresték azt az anyagot, amelyből olyan implantátumot lehet készíteni, amelyet a páciensek szervezete be tud fogadni.

A 20. század elején a mellek nagyobbítására gumit, elefántcsontot, marhaporcot vagy üveggolyót, később szilikon injekciót is használtak, ám ezek nem kis fájdalommal jártak.

szilikonimplantátumot végül az 1960-as évek elején, Frank Gerow sebész próbálta ki sikerrel. Az önkéntes páciens, Timmie Jean Lindsey a mai napig ezzel az implantátummal él együtt.

Lindsey elvált, hatgyermekes édesanyaként feküdt a kés alá. Eredetileg azért kérte plasztikai sebész segítségét, mert egy a mellkasán található tetoválást szeretett volna eltávolíttatni. A sebész éppen ekkor keresett önkéntest a szilikonok beültetéséhez. Bár Lindsey a beavatkozást éveken át titkolta, ma már büszkén vállalja – írja a Life.hu a Blikk összeállítása nyomán.

Későbbi egészségkárosodást okoz?

Az elmúlt évtizedek során több százezer vizsgálatot végeztek el mellplasztikán átesett pácienseken, s kimutatták, hogy a mellnagyobbítás során használatos mellimplantátumok, akár szilikon géllel, akár sóoldattal töltöttek, nem okoznak semmiféle betegséget vagy egészségkárosodást.

A szakértők szerint nem mutatható ki az sem, hogy az plantátum rákot okoz, vagy növeli annak kockázatát, továbbá az sem, hogy az anyag gyengíti az immunrendszert, vagy növeli valamilyen autóimmun betegség kialakulásának lehetőségét.

Cikkünk vezető képe illusztráció!