Az utóbbi években a koronavírus-járvány következtében szűkült a közegészségügyi ellátás kapacitása, a pandémia hullámait követően pedig a várólisták hosszának növekedésével is szembe kellett nézni. Ennek következtében egyre többen igényeltek magánegészségügyi ellátást, a kínálat között pedig tipikus szempontok alapján próbálták szortírozni.
Hogy a világjárvány következményeinek hatására mennyien terelődtek át a magánegészségügybe, azt mi sem mutatja jobban, minthogy a szektor forgalma 900 milliárd forintot tett ki 2020-ban. Ez az összeg az európai átlag duplájaként harmada volt annak, amennyit az ország költött akkor egészségügyi ellátásra.
A növekvő trend hatására egy hazai vállalat, az RMC Clinics felkérésére nemrég egy kutatást készítettek arról, hogy a magyarok mi alapján válogatnak a maszek orvosok között. Az eredmények szerint a három legfontosabb szempont
a szakértelem, az orvos személye és az elérhető szabad időpont,
ugyanakkor nagy szerepe van az észlelt ár-érték aránynak és a kínált szolgáltatások választékának is. Magát az árat, és például a rendelő elhelyezkedését sokkal kevésbé tartják fontosnak a megkérdezettek.
A szakértelmet a válaszadók 77,8, az orvos személyét 52,9, míg az elérhető időpontot 51,9 százalék értékelte kiemelten fontosnak, míg a szolgáltatások széleskörűségét 50,5, az ár-érték arányt 50,4, a rendelési idő hosszát 42,9, az árakat 38,4 százalék, a rendelő lokációját 28,9, a rendelő hírét pedig 28,8 százalék jelölte meg.
A döntési szempontok között ugyanakkor különbség van a páciensek demográfiai jellemzői és nemi hovatartozásuk szerint. A nők számára például fontosabb a vizit hossza és az orvos személye, míg a férfiak az elérhető időpontot sorolták a második helyre. Ez a szempont a 60 év felettiek számára volt a legfontosabb az összes vizsgált korosztály közül, hiszen esetükben halaszthatatlan diagnózist és kezelést igénylő panaszról is nagyobb arányban lehet szó. Érdekesség továbbá, hogy az anyáknak nem csak az ár, de a jó ár-érték arány is fontosabb, mint a teljes népességnek.
A kutatás eredményeiben visszatükröződik, hogy a páciensek szűknek ítélik meg panaszuk szempontjából a közellátás kapacitását. Ezt igazolja például, hogy a szakértelem és az orvos személye mellett az időpontok elérhetősége mennyire döntő szempont lett a rendelőválasztásban
– magyarázta Nyvelt Anna, a kutatást végző BeHive társalapítója. Hozzátette: mindez összefüggésben állhat azzal, hogy járvány idején a háziorvosok nem tudtak beteget fogadni, az állami egészségügyben tervezett beavatkozásokat pedig el kellett halasztani.
A magánrendelők egy része ekkor is fogadott beteget. Így az akkor szerzett páciensi tapasztalatok is ráerősíthettek arra, hogy a magánellátásban időponthoz lehet jutni, sürgős esetben akár egy napon belül
– fűzte hozzá Dr. Csermely Gyula, az RMC Clinics alapítója.
A páciensek elégedettsége szintén több tényezőből áll. A számukra lényeges szempontoknak nem elég csupán a megléte, az sem mindegy, hogy ezek hogyan és milyen környezetben teljesülnek. Az ellátás szereplői közül természetesen az orvos és az asszisztens személye a legfontosabb, azonban szerepet játszik a recepciós és a diszpécser viselkedése, a várakozási idő, a betegút során nyújtott extra segítségnyújtás, valamint a rendelő felszereltsége és tisztasága. Összességében tehát a szolgáltató minden verbális és nem verbális kommunikációs készsége és eszköze befolyásolja a betegek elégedettségét.
A páciens értékeli, ha a betegséggel, kezeléssel, vizsgálatokkal, gyógyszerekkel és esetleges szövődményekkel kapcsolatos információkat kap az orvostól vagy asszisztenstől, azonban a túl sok információ összezavaró lehet. Fontos, hogy nagy hangsúlyt helyezzünk az interperszonális ellátásra, melynek olyan apróságok is a részei, mint az aktív meghallgatás, az érthető magyarázat, a dicséret, a vigasztalás, a pozitív hozzáállás vagy akár csak a kíséret a váróból a vizsgálóig
– fejtette ki dr. Csermely. Hozzátette: érdemes bevonni a pácienseket a kezeléssel kapcsolatos döntésekbe és empatikusan, a preferenciáikat szem előtt tartva közösen eldönteni a következő lépést, a szakmai szempontok figyelembevételével. Nem szabad elfelejteni a magánegészségügyben dolgozóknak, hogy a páciens itt jobban tudatában van annak, hogy szolgáltatást vesz igénybe, mivel fizikailag fizet érte – szemben azzal, hogy az állami ellátás költségét még a fizetése kézhezvétele előtt TB formájában levonják tőle.
A cél az kell legyen, hogy a magánegészségügyi szolgáltató minél jobban ismerje és értse a páciensek szempontjait, elvárásait, hiszen csak így támogathatja őket hatékonyan az egészségük javításában, fenntartásában
– mondta a szakember.