shutterstock 1910711803

Íme a leggyakoribb tévhitek a füstmentes dohányzásról

2022.07.11. 07:00

Az elmúlt években a technikai fejlődés révén számos égés és füst nélkül  működő technológia született. Bár ezek használatával lényegesen kevesebb  káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében,  mégis számos tévhit kering róluk. Mutatjuk, melyek ezek.

1. tévhit: Céljuk a leszokás

A közbeszéddel ellentétben a füstmentes alternatívák célja nem a leszokás támogatása, hanem az ártalomcsökkentés.

Annak ellenére, hogy egyre kevesebben gyújtanak rá, a cigarettázás továbbra is a fő oka a megelőzhető haláleseteknek és betegségeknek. Ezért az egészségre potenciálisan kevésbé ártalmas, a dohányzás alternatíváját jelentő, nikotintartalmú eszközök továbbra is döntő szerepet játszhatnak az egészségkárosító hatás mérséklésében

– fogalmazta meg 2020. márciusában kiadott közleményében a brit állami egészségügyi hatóság (PHE). Habár lényegesen kevesebb károsanyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos dohánytermékek, fontos tudni, hogy ezek a technológiák sem veszélytelenek: tartalmaznak például nikotint, amely amellett, hogy függőséget okoz, többek között megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.

A káros hatások csak akkor csökkenthetők teljesen, ha végleg abbahagyjuk a dohányzást.

2. tévhit: A nikontartalmú termékek között nincs különbség

A füstmentes technológiák, mint a dohánymentes nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia mind működésükben, mind hatásukban jelentősen eltérnek egymástól, így fontos, hogy mindig hiteles forrásokból tájékozódjunk a használatukat illetően. Bár közös bennük, hogy használatuk során nincs égés, így nem keletkezik füst sem, amely a benne található káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő okozója, de még egyes technológiákon belül is jelentős különbségek lehetnek. A jelenleg rendelkezésre álló tudományos adatok alapján megállapítható, hogy a cigarettáról a füstmentes technológiák használatára történő áttérés mind a dohányzó, mind annak környezete számára alacsonyabb károsanyag-kitettséggel jár, ezen füstmentes alternatívák ugyanis

A HAGYOMÁNYOS DOHÁNYTERMÉKEKNÉL LÉNYEGESEN ALACSONYABB

MENNYISÉGŰ, AKÁR 70-95 SZÁZALÉKKAL KEVESEBB KÁROS ANYAGOT

BOCSÁTANAK KI.

A károsanyag kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggések feltárására ugyanakkor további hosszútávú kutatások szükségesek. A WHO szerint „a dohánytermékek lényeges eltérést mutathatnak vonzerő, addiktivitás és toxicitás szempontjából. A különbség az egészséget érintő nagyobb, illetve kisebb kockázathoz is vezethet, ami az egészségre is hatással lehet.

Mivel a dohányzás okozta káros hatások kizárólag leszokással csökkenthetők teljesen, így minden érintettnek a minél hamarabbi leszokásra érdemes törekednie. Aki pedig nem dohányzik, el se kezdje! A füstmentes technológiák fejlesztése és pozicionálása során különösen nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy véletlenül se jelentsenek vonzó lehetőséget a kiskorúak számára. Ezen égés és füst nélkül működő dohánytermékek csak és kizárólag azon felnőtt dohányosok számára jelenthetnek alternatívát, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére nem szoknak le a hagyományos dohánytermékekről.

3. tévhit: Nem jelentenek valódi segítséget

A dohányzás globális méretű probléma, amely mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt. A világon jelenleg több mint 1 milliárdan, hazánkban több mint 2 millióan dohányoznak. A cigaretta égése során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz. Ezek közül az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) 93-ról állapította meg – többek között a koromról, az ólomról, a nikotinról, a cianidról és a szénmonoxidról - hogy káros vagy potenciálisan káros nemcsak a dohányzó, de a környezetében lévők egészségére is.

ÉPPEN EZÉRT A DOHÁNYZÁS ÁRTALMAINAK ÉS A DOHÁNYZÁSHOZ

KÖTHETŐ EGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁK SZÁMÁNAK CSÖKKENTÉSE KÖZÖS ÉRDEKÜNK.

Előrejelzések szerint a dohányosok száma a népességnövekedés miatt a közeljövőben sem csökken, ezt megelőzendő fontos felhívni a figyelmet a megelőzésre, valamint a hiteles forrásból való tájékozódás és a leszokás fontosságára. Az utóbbi utat választók támogatása szintén nélkülözhetetlen, kutatások szerint ugyanis a szakszerű segítséggel a dohányzók jelentősen nagyobb százaléka tud megválni a cigarettától, mint a segítség nélkül leszokók.

Akik a kockázatok ellenére nem hagynak fel a dohányzással, számukra az égés és füst nélkül működő technológiák jelenthetnek előrelépést az ártalomcsökkentés útján, hiszen ezekkel a technológiákkal különböző mértékben, de redukálhatóak a dohányzás ártalmai az égés során keletkező füst és kátrány elhagyásával. Ugyanakkor ezek sem veszélytelenek, hosszútávú hatásukat pedig jelenleg is kutatják.

A dohányzás okozta egészségügyi ártalmak megszüntetésére azonban csak egyetlen jó megoldás létezik: ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen nikotin- és dohánytartalmú terméket, azaz el sem kezdjük a dohányzást, vagy ha már elkezdtük, akkor azonnal és minden kompromisszum nélkül letesszük a cigarettát.

(A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.)