Életünk nagyjából egyharmadát alvással töltjük. Ez idő alatt regenerálódik a testünk és dolgozzuk fel a velünk történteket, tehát a mindennapok egyik legfontosabb része az alvás, amely születésünktől kezdve folyamatosan változik.
Az újszülöttek az idejük 70 százalékát töltik alvással. Egy nap akár 16-18 órát is alhatnak, egyhuzamban átlagosan 2-4 órát szundítanak.
A sok alvás a tanulásban és a fejlődésben segíti őket,
a felnőttektől eltérően elalváskor a testük a szemmozgás nélküli, azaz non-REM-szakasz helyett először a gyors szemmozgásos szakaszba, a REM-fázisba jut.
Nagyjából három hónapos kortól a szervezet elkezdi termelni az alvásban nagy szerepet játszó melatonin és kortizol hormonokat, így az alvás-ébrenlét ritmusuk szabályosabbá válik. A hosszabb alvással töltött, 6 vagy annál több órás idősazkok 6-12 hónapos koruktól lesznek jellemzőek, emellett több időt töltenek mélyalvással és a testhőmérsékletük is 24 órás ciklust kezd követni – írja a Házipatika.com a WebMD cikkére hivatkozva.
Az 1-2 éves gyerekeknek 11-14, míg a 3-5 éveseknek 10-13 óra alvásra van szükségük naponta. Mindkét korcsoport többnyire éjszaka alszik, de előfordulhat, hogy napközben is lepihennek pár órát, például óvodai altatáskor. Az idő előrehaladtával azonban egyre kevesebbet alszanak, 6 és 12 éves kor között már „csak” 9-12 órát éjszakánként.
Egyes alvási szokások, például hogy valaki korán kelő vagy későn fekvő típus lesz-e, iskoláskor körül mutatkozik meg.
Tinédzserként 8-10 óra a szükséges alvásidő, ám ebben a korban a rend felborul, és az optimális órák számát nem mindig alusszák át a fiatalok, jellemzően ugyanis szeretnek sokáig fennmaradni. Hétköznap ugyanakkor nincs lehetőségük arra, hogy későn keljenek.
Az ebből fakadó kialvatlanság pedig megnehezítheti számukra a koncentrációt és az érzelmek szabályozását.
A felnőttkorba lépve, azaz 18 éves korunktól 60 éves korunkig a napi 7-9 óra éjszakai alvás az ideális, ám a legtöbben távolról sem pihennek ennyit. Az egészségünk érdekében ugyanakkor nagyon fontos odafigyelnünk a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra,
annak hiánya ugyanis növeli többek között a depresszió, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegség kockázatát.
A legkevesebb, azaz 7-8 órás alvásra 65 éves kor felett van szüksége a szervezetnek. Ennek oka, hogy öregkorban kevesebb melatonin termelődik, ami befolyásolhatja az alvás-ébrenlét ciklust. Az alvás típusa és minősége is átalakul: kevesebb időt töltenek mélyalvással, aminek hatására könnyebben felébredhetnek éjszaka. Ez esetenként álmatlanságot vagy más alvásproblémákat okozhat.
Jellemzően 75 és 84 év között bizonyos egészségügyi problémák, mint a krónikus fájdalom, depresszió, cukor- és szívbetegség, alvási apnoe, prosztata- vagy húgyhólyagproblémák következtében rendellenesen felborulhat az alvás-ébrenlét ciklus, ami napközbeni fáradtságot, aluszékonyságot eredményezhet. Mindezen túl a hormonális változások is felrúghatják szervezetünk bioritmusát, ez főként nők esetében, terhesség idején és az azt követő időszakban, valamint a menstruációs ciklus változásával és a menopauza idején jelentkezik.
Így aludhat eleget
Alvásproblémák esetén mindenekelőtt próbáljunk meg bizonyos életmódbeli változtatásokat beiktatni a mindennapjainkba. Igyekezzünk ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni, valamint békés, nyugodt, csendes környezetet teremteni éjszakára. Bizonyos gyógynövényes, vény nélkül kapható készítmények használatával is megpróbálkozhatunk, ha azonban nem javul a helyzet, forduljunk szakemberhez!