Bevételei átcsoportosításával, túlórával vagy másodállás vállalásával tervezi megteremteni a pénzt elegendő élelmiszerre a magyarok jó része, az energiaárak növekedésével azonban már aligha fognak tudni lépést tartani.
A Cofidis Hitel Monitor harmadik negyedéves felmérése során arról kérdezte a magyarokat, hogy hogyan tervezik tartani a lépést a rohamosan emelkedő élelmiszer- és energiaárakkal. Mint az az eredményekből kiderült, a válaszadók 59 százaléka 2021-hez képest pénzügyi lehetőségeinek jelentős romlására számít,
ez az arány pedig meghaladja a 2020-as első COVID-hullám alatt mért szintet is.
Ha az elkövetkező hónapokban például az eddig megszokott termékeket szeretnék az emberek a kosarukba rakni, akkor véleményük szerint átlagosan plusz 100 ezer forinttal kell kiegészíteniük a konyhapénzt. A felnőtt lakosság 23 százaléka a pluszbevételt a kiadások átcsoportosításával, 18 százalék fizetett túlórával, 16 százalék másodállás vállalásával, 15 százalék kiemelt bérezésű műszakokkal, míg 14 százalék a megtakarításai felélésével teremti elő.
Ezen felül a háztartások közel fele a vásárolt árucikkekből az olcsóbb alternatívákat keresi, valamint 46 százalékuk a korábban vásárolt élelmiszerek egy részéről inkább lemond, hogy ezzel is több pénzt takarítson meg – írja a HáziPatika.com.
Takarékosságra szükség is lesz, ugyanis a magyarok közel 60 százaléka szeptembertől magasabb áram- és gázszámlára számít, a többletköltség fedezése azonban többségüknek nehézséget okoz.
Az átlagos vagy ahhoz közeli keresetűek úgy látják, mindössze 3-3 ezer forintot tudnak pluszban kigazdálkodni a rezsire.
Van, amiről nem mondunk le
Bár az egyre növekvő infláció és az energiaválság miatt mindenkinek húzni kell a nadrágszíjon, bizonyos szolgáltatásokhoz és termékekhez ennek ellenére mindmáig ragaszkodik a magyarok többsége. Ilyen például a kávé, a kábeltévé és az üzemanyag. A felmérésben részt vevők 68 százaléka akkor sem változtatna jelentősen tankolási szokásain, ha megszűnne a hatósági üzemanyagár. Ennek oka, hogy az autó az elsődleges választás a nagybevásárlásokhoz, a munkába járáshoz és a vidéki utazásokhoz.
A kutatás szerint a megfizethetetlen lélektani határ a literenkénti 1000 forintos üzemanyagár lenne.
A kávéról a magyar háztartások közel fele, míg a kábeltelevízióról 64 százalékuk nem mondana le.
Megújuló energiák
A kutatásban arra is rámutattak, hogy bár a lakosság felének esetében az ingatlanjaik adottságai lehetővé tennék az energetikai korszerűsítést, napelemek felszerelésére mindössze 9, az ingatlan szigetelésére 12, kiegészítő fűtési rendszer használatára pedig csak 19 százalékuknak van anyagi kerete.
(Borítókép: A havi kiadásait kalkulálja egy férfi a kislányával. Illusztráció: Getty Images)