Bár számos pozitív tulajdonsága van, a kávé nem feltétlenül jelent jó választást azok számára, akik bizonyos egészségügyi problémákkal küzdenek.
A reggeli fekete pozitív élettani hatásairól a Velvet is többször beszámolt már, ugyanakkor vannak olyan kórállapotok, amikor kifejezetten károsnak bizonyul a kávé. Ezekben az esetekben a reggeli, vagy akár napközbeni rutin csak ronthat az állapotunkon és akadályozhatja a gyógyulásunkat.
Reflux
Korunk egyik leggyakoribb emésztőrendszeri betegsége nem egyszer kínzó gyomorszáji fájdalommal, szúró görcsökkel jár. Ennek oka, hogy túltermelődik a gyomorsav, ami a legtöbb esetben a nyelőcsőbe is visszajut és irritálja azt. Reflux esetén különösen oda kell figyelni az étrendre, valamint arra is, hogy mit iszunk. A kávé például fokozza a savtermelést, a koffein pedig ellazíthatja a nyelőcső alsó záróizmát, ezáltal méginkább megkönnyíti a gyomortartalom visszaáramlását. Éppen ezért ha refluxszal küzdünk, sajnos le kell mondanunk a kávéról, ám ha alkalmanként ez túlságosan is nehezünkre esik, válasszunk koffeinmentes változatot!
Gyulladásos bélbetegségek
A gyulladásos bélbetegségek olyan krónikus, autoimmun kórállapotok, amelyek a vékony- és vastagbelet is érinthetik – írja a HáziPatika.com. Ezek közé a betegségek közé tartozik például a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás. Az érintettek állapotát – akárcsak a reflux esetében – nagyban befolyásolják az étkezési szokások. A betegségek aktív szakaszában mindenképp kerülendő a kávézás, mert fokozhatja a hasmenést. Nyugalmi fázisban ellenben van, akinek tej nélkül nem okoz különösebb panaszokat, míg másnál minden formában károsan hat az egészségre.
Szív- és érrendszeri betegségek
Annak ellenére, hogy a koffein megemeli a vérnyomást és pulzust, nem feltétlen van rossz hatással a szív- és érrendszer állapotára. Ugyanakkor magas koleszterinszint esetén kerülendő a fekete, a benne található cafestol nevű vegyület ugyanis fokozza az úgynevezett rossz, LDL-koleszterin mennyiségét.
A túl magas koleszterinszint pedig bizonyítottan az ér- és szívbetegségek egyik legfőbb okozója.
Ha már kialakult betegségünk van (például szívritmuszavar), esetleg agyvérzésünk, szívrohamunk is volt, mindenképp elővigyázatosnak kell lennünk és kezelőorvosunkkal megvitatnunk: egyáltalán ihatunk-e, és ha igen, mennyi kávét és milyen rendszerességgel.
Zöld hályog
Sokan nem is gondolnák, de a kávé szemünk világára is negatív hatással lehet. A Harvard Egyetem kutatói 2012-ben kapcsolatot fedeztek fel a rendszeres kávéfogyasztás és a glaukóma, vagyis a zöld hályog között. A tudósok szerint azoknál, akik legalább napi 3 adag kávét ittak, 66 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki a glaukóma egyik legsúlyosabb fajtája, az exfoliatív zöld hályog. A betegség során egy kóros fehérje termelődése a látóideg megbetegedéséhez, ezáltal látásromláshoz, idővel pedig vaksághoz is vezethet.
Mivel az exfoliatív zöld hályognál fontos szerepet játszik a genetikai hajlam, ezért azoknak, akiknek családjában előfordult már glaukóma, megelőzésképpen ajánlott csökkenteni kávéadagjukat.
Epilepszia
Hogy az epilepsziás betegek esetében kinél milyen ingerek hatására és milyen gyakran jelentkeznek rohamok, nagyon változó lehet, ám az orvosok úgy vélik: a túlzott kávéfogyasztás is provokáló tényező lehet. Ennek oka, hogy a koffein stimulálja a központi idegrendszert, így az agyi tevékenységre is kihat.
A kávézás ugyanakkor azért sem ajánlott epilepsziás betegeknek, mert a koffein gátolja a leggyakrabban alkalmazott, topiramate tartalmú görcsmegelőző gyógyszerek felszívódását.
(Borítókép: Kiüt a kávé. Illusztráció: Shutterstock)